Rábapaty

Rábapaty
Felsőbüki Nagy-kastély
Rábapaty címere Rábapaty zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Dugovics Balázs István (független)
Irányítószám	9641
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	1715 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	75,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 55′ 60″47.3, 16.933333
Rábapaty Pozíció Vas vármegye térképén
Rábapaty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapaty témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábapaty község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

Sárvártól mintegy 6 kilométerre északra fekszik, a Rába folyó mellett; keleti határában ered a Pereszteg-patak.

A szomszédos települések: észak felől Jákfa, északkelet felől Ostffyasszonyfa, dél felől Sárvár (Rábasömjén), nyugat felől Ölbő, északnyugat felől pedig Zsédeny. Közigazgatási területe északnyugat felől, egy-egy rövid szakaszon érintkezik még Pósfa és Hegyfalu határszélével is.

Megközelítése

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 84-es főút, amely végighúzódik a teljes belterületén. Az északkeleti szomszédságában fekvő kisebb településekkel és azokon keresztül Répcelakkal a 8447-es út, Rábasömjénnel a 84 151-es számú mellékút köti össze; országos közútnak minősül még a területén a Rábabogyoszló településrészen, annak főutcájaként kelet-nyugati irányban végighúzódó 84 152-es számú mellékút.

Története

A település három kisközség: Alsópaty, Felsőpaty és Rábabogyoszló egyesítésével alakult ki. Alsópatyot 1950-ben egyesítették Rábabogyoszlóval Rábapaty néven, ehhez csatolták 1974-ben Felsőpatyot.

Paty első okleveles említése 1293-ból, Rábabogyoszlóé pedig néhány évvel korábbról 1274-ből került elő. A települések valószínűleg már a honfoglalás előtt is lakottak voltak.

A 15. században a lakosság jórésze kisbirtokos volt. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, helyezkedett el, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt.

A dákópatyi Farkas család tagja, dákópatyi Farkas Tóbiás és dákópatyi Farkas Ambrus földbirtokosok voltak 1549-ben Dákópatyon.

Alsópaty a "Farkas-Paty" nevet is bírta; Ez volt az ősrégi farkaspatyi Farkas család fészke. Az első ismert említés amely összeköti a farkaspatyi Farkas családot Alsópattyal 1565-ből származik, amikor patyi Farkas András adományt szerzett Iklandi Bernáttal együtt a patyi birtokrészeire. 1568-ban Farkas Boldizsárnak Középpatyon voltak birtokai, 1580-ban Farkas Tóbiás Nemespaty birtokosa. 1586-ban Farkas Boldizsárné nádasdi Nádasdy Zsófia, Nádasdy Kristóf és Choron Margit lánya birtokolta Alsópatyot. A farkaspatyi Farkas család később kikerült a településről, Zala vármegyébe költözött: farkaspatyi Farkas Gábor a 18. század elején a Sidy családból származó sidi Sidy Máriát, sidi Sidy Mihály, az egervári helyettes kapitánya, és szenterzsébeti Terjék Mária lányát bírta nőül. Leszármazottjai kisbirtokosok voltak Andráshidán és Kálócfán. A farkaspatyi Farkas családnak az egyik ága Nógrád vármegyébe települt át, ahol farkas-patyi Farkas Gábor nógrádi vármegyei ügyész 1744-ben, 1750-ben főszolgabiró, 1756-ban pedig a vármegye főjegyzője.

A dákópatyi Farkas család leszármazottjai szintén Zalába települtek át a 17. század végén. Az 1790-es nemesi összeírás szerint dákópatyi Farkas István fia Imre kispáli lakós, és dákópatyi Farkas János fia János Ságodon lakott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Németh József (független)
• 1994–1998: Németh József (független)
• 1998–2002: Németh József (független)
• 2002–2006: Németh József (független)
• 2006–2010: Németh József (független)
• 2010–2014: Dugovics Balázs István (független)
• 2014–2019: Dugovics Balázs István (független)
• 2019–2024: Dugovics Balázs István (független)
• 2024– : Dugovics Balázs István (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1648	1614	1617	1609	1629	1638	1659	1710	1696	1715
	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% bolgárnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, evangélikus 9,6%, református 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (23% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, lengyelnek, bolgárnak, szlováknak és horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 9,5% evangélikus, 0,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Felsőbüki Nagy-kastély (Alsópatyon) - Rokokó-barokk; pontos építési ideje nem maradt fenn, de a 17. században már állt. Fontos szerepet kapott a Wesselényi-összeesküvésben, ami után a birtokot az Esterházyak kapták meg. Mai alakját a 19. században kapta, amikor nagy átalakítást végeztek rajta.
• Plébániatemplom - feltehetőleg a 16. században épült. Eredetileg egyhajós és egytornyú volt. 1716-ban a szentélyt és a sekrestyét építették hozzá. A plébániatemplom karzatán 1913-ban épült meg az Angster-orgona, ami idővel használhatatlanná vált, de épen maradt alkatrészeiből rakták össze a ma is látható és hallható hangszert.

Neves lakói

1818-tól itt élt Dukai Takách Judit költőnő.

Képgaléria

• 
  Rábapaty, Felsőbüki Nagy-kastély légi felvételen
• 
  Rábapaty látképe madártávlatból
• 
  Felsőbüki Nagy-kastély épülete, ma általános iskola

Külső hivatkozások

• Rábapaty az utazom.com honlapján
• A Rábapatyi Evangélikus Egyházközség kialakulásának története