Ugrás a tartalomhoz

Vassurány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Vassurányról szól. Hasonló címmel lásd még: Surány (keresztnév).
Vassurány
A Schilson-kastély
A Schilson-kastély
Vassurány címere
Vassurány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterForrai Dániel (független)[1]
Irányítószám9741
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség712 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,09 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 56″, k. h. 16° 42′ 07″47.282220°N 16.701940°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 56″, k. h. 16° 42′ 07″47.282220°N 16.701940°E
Vassurány (Vas vármegye)
Vassurány
Vassurány
Pozíció Vas vármegye térképén
Vassurány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vassurány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vassurány község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 10 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén, a Súr-patak mellett fekszik.

Vonattal elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon (Salköveskút–Vassurány megállóhely).

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Suran személynévből származik, melynek eredete lehet a szláv sur (= főnév), vagy a besenyő Sur személynév,[4] esetleg eredhet a perzsa eredetű Suren-ház nevéből is.[forrás?]

Története

[szerkesztés]

Területe már a római korban lakott volt, határában római sírokat találtak. Perec-major területén egykor kisebb erősség állott. A mai települést 1284-ben terra Suran néven említik először.[5] 1366-ban Swran alakban szerepel. Köznemesi birtok, részben a Herman nemzetségé volt.[5]

1698-ban Alsósuránynak 56, Felsősuránynak 99 lakosa volt. 1787-ben az első hivatalos népszámlálás szerint 31 házában 221 lakos élt.

Vályi András szerint "SURÁNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura B. Silson Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Keménnyesallyához nem meszsze, határja termékeny, réttyei jók, eladásra alkalmatos módgyok van."[6]

Fényes Elek szerint "Surány, magyar falu, Vas vgyében, 317 kath. lak. F. u. Szita, Gosztonyi, s t. m. Ut. post. Szombathely 1 óra. "[7]

Vas vármegye monográfiájában "Surány magyar község 48 házzal és 561 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Acsád, távírója Vép. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik és határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket leltek. Báró Schilson-kastély. Itt van Rottermann és Patzenhoffer nagyszabású, szépen berendezett, kényelmes kastélya, melyet a múlt században báró Schilson építtetett. Utána a gróf Sigray -család tulajdonába került, azután következtek mint tulajdonosok: gróf Zichy Bódog, a Festetich grófok, gróf Motesiczky , a Károlyi grófok és gróf Pálffy-Daun Vilmos, akitől a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg."[8]

1910-ben 640 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Számedli Imre (független)[9]
  • 1994–1998: Németh Tibor (független)[10]
  • 1998–2002: Németh Tibor (független)[11]
  • 2002–2006: Csejtei János (független)[12]
  • 2006–2010: Nagy Attila (független)[13]
  • 2010–2014: Nagy Attila (független)[14]
  • 2014–2018: Nagy Attila (független)[15]
  • 2018–2019: Forrai Dániel (független)[16]
  • 2019–2024: Forrai Dániel (független)[17]
  • 2024– : Forrai Dániel (független)[1]

A településen 2018. június 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[16] az előző polgármester februárban bekövetkezett halála miatt.[18][19]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
824
814
807
780
735
733
712
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 1,3%, evangélikus 3,2%, felekezet nélküli 2,1% (16,4% nem nyilatkozott).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templomának falában lovas domborműves római sírkő látható befalazva.
  • A barokk Schilson-kastély 1723-ban épült. Földszintjén volt a Sala-terrana és a kápolna. Jelenleg iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendelő működik az épületben.
  • A patak hídján áll a Nepomuki Szent János kápolna, mely szintén barokk stílusban épült a 18. században.

Galéria

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Római sírkő a templom falában
    Római sírkő a templom falában
  • A kastély légi felvételen
    A kastély légi felvételen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 131–132. o. ISBN 963-05-1490-7
  5. ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  6. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  9. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  13. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  14. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  15. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  16. ↑ a b Vassurány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  17. ↑ Vassurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  18. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  19. ↑ Időközi polgármester-választást tartanak ma Vassurányban (magyar nyelven) (html). 24.hu, 2018. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  20. ↑ Vassurány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vassurány&oldid=27419499”