Ugrás a tartalomhoz

Acsád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Acsád (egyértelműsítő lap).
Acsád
A Szegedy-kastély a 8638-as út előtte húzódó szakaszával
A Szegedy-kastély a 8638-as út előtte húzódó szakaszával
Acsád címere
Acsád címere		 Acsád zászlaja
Acsád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterGyöre Eszter (független)[1]
Irányítószám9746
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség603 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,34 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″47.322920°N 16.734430°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″47.322920°N 16.734430°E
Acsád (Vas vármegye)
Acsád
Acsád
Pozíció Vas vármegye térképén
Acsád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Acsád (horvátul Jučad[4]) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 14 kilométerre északkeletre fekszik, a Gyöngyös-sík északi részén, az Ablánc-patak mellett.

A szomszédos települések: északkelet felől Gór, kelet felől Szeleste, dél felől Vasszilvágy, délnyugat felől Salköveskút, nyugat felől Meszlen, északnyugat felől pedig Csepreg.

Megközelítése

[szerkesztés]

A főutaktól távol esik, közúton csak mellékutakon érhető el: Csepreg városa és Salköveskút felől a 8638-as, Vát felől Vasszilvágyon át a 8635-ös, Meszlen és azon keresztül Kőszeg felől pedig a 8636-os úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 86-os főútról közelíthető meg, váti letéréssel, a 8635-ös úton.

A hazai vasútvonalak közül a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Acsád vasútállomás közvetlenül Vasszilvágy, Salköveskút és Acsád hármashatára mellett, de teljesen ez utóbbi falu területén helyezkedik el, közúti elérését a 8635-ös útból kiágazó 86 324-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek templomát 865-ben szentelték fel. A települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről, Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. A megmaradt evangélikus hívek ezután Nemescsóra, majd Meszlenbe jártak istentiszteletre.

Vályi András szerint "ACSÁD. Nevezetes falu Vas Vármegyében, birtokosa Szegedy Uraság, a’ kinek szép kastéllyával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl két mértföldnyire, 12határja sík térségből áll, mellynek a’ földgye termékeny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a’ mennyi szükséges, szőlő hegyei kevesek ugyan; de e’ fogyatkozását a’ földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a’ szomszéd Kőszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az első Osztálybéli helységek közzé számláltatott."[5]

Fényes Elek szerint "Acsád, magyar falu, Vas vgyében, Szombathelyhez északra 2 óra, 161 kath., 300 evang. lak. Szép urasági kastély és kert. Gazdag búzatermő határ. F. u. Szegedy Ferencz"[6]

Vas vármegye monográfiájában a következőket találjuk: "Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben."[7]

1910-ben 860 magyar lakosa volt a falunak, ekkor Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács László (független)[8]
  • 1994–1998: Horváth Kálmán (független)[9]
  • 1998–2002: Horváth Kálmán (független)[10]
  • 2002–2006: Horváth Kálmán (független)[11]
  • 2006–2010: Horváth Kálmán (független)[12]
  • 2010–2014: Dr. Kovács Bernadett (független)[13]
  • 2014–2019: Dr. Kovács Bernadett (független)[14]
  • 2019–2024: Kranczné dr. Kovács Bernadett (független)[15]
  • 2024– : Györe Eszter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
585
572
651
660
625
603
603
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% szlovénnek, 0,6% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,9%, református 3,3%, evangélikus 19,7%, felekezet nélküli 2,8% (21,9% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 1% horvátnak, 0,3% szlovénnek, 0,2% görögnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 15,5% evangélikus, 4% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.
  • Szegedy-kastély – egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával építették. 1824-ben, klasszicista stílusban átalakították. Körülötte 5 hektáros park terül el.
  • Itt található Magyarország legidősebb, 1820-ban ültetett páfrányfenyője. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.
  • Az Ablánc malomcsárda helyén egykor falu állt, környéke kedvelt kirándulóhely.
  • Evangélikus imaháza 1989-ben épült.
  • Márk Rosarium, ahol 710 Márk Gergely által nemesített rózsafajta található.[18] A Vas megyei értéktár része.[19]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma a falu központjában (2007-es állapot)
    Római katolikus temploma a falu központjában (2007-es állapot)
  • Acsád központja (2024)
    Acsád központja (2024)
  • Hősi emlékmű
    Hősi emlékmű
  • A II. világháborús áldozatok emléktáblája
    A II. világháborús áldozatok emléktáblája
  • Faluház
    Faluház
  • Fettich Nándor és Rákosi Jenő emléktáblái a faluház falán
    Fettich Nándor és Rákosi Jenő emléktáblái a faluház falán
  • A Szegedy-kastély részlete (ma szociális otthon)
    A Szegedy-kastély részlete (ma szociális otthon)
  • A 8638-as út a falu központjában
    A 8638-as út a falu központjában
  • A 8636-os út kiágazása (jobb felé) a 8638-as útból a falu északi részén
    A 8636-os út kiágazása (jobb felé) a 8638-as útból a falu északi részén
  • A 8635-os út betorkollása a 8638-as útba a falu déli szélén
    A 8635-os út betorkollása a 8638-as útba a falu déli szélén
  • Acsád vasútállomás felvételi épülete
    Acsád vasútállomás felvételi épülete

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  10. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  13. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  14. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  15. ↑ Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  16. ↑ Acsád Helységnévtár
  17. ↑ Acsád Helységnévtár
  18. ↑ Pór Attila: A legszebb magyar rózsakertek. Nők Lapja, LXXV. évf. 20. sz. (2024. május 15.) 80. o. ISSN 0029-0963
  19. ↑ Márk Rosarium. vasmegyeiertektar.hu. (Hozzáférés: 2024. május 24.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acsád&oldid=27647995”