Ugrás a tartalomhoz

Szaknyér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaknyér
Szaknyér - Harangtorony
Szaknyér - Harangtorony
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterHada Ibolya (független)[1]
Irányítószám9934
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség44 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 60″46.866667°N 16.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 60″46.866667°N 16.533333°E
Szaknyér (Vas vármegye)
Szaknyér
Szaknyér
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaknyér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szaknyér – Falusias porta

Szaknyér község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 293 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A falu az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, Körmendtől 22 kilométerre délre, Őriszentpétertől 16 kilométerre keletre, Hegyhátszentjakabtól 1 kilométerre nyugatra.

Közúton északi irányból, Őrimagyarósd nyugati külterületei felől, a 7448-as útból kiágazó, öt számjegyű, 74 169-es számú mellékúton, Hegyhátszentjakab felől, a 7447-es útról letérve pedig egy számozatlan önkormányzati úton közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

A falu a középkorban Szatmér, Szatmir alakban fordul elő az oklevelekben, ez valószínűleg a személynévi eredetű Szatmárral hozható összefüggésbe. Az Őrséghez tartozott. IV. László állítólagos 1280. évi kiváltságlevelében Szaknyér is szerepel. 1391-ben Zsigmond király a Vas vármegyei zalaewr nevű őröket felmentette az őri szolgálat alól, földjeikkel és mindenféle ingatlanukkal Lévai Cseh László temesi ispánnak adományozta.[4] A 15. században is a Lévai Cseheké volt, majd a 15. század második felében az Újlakiaké lett. Később a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. A törököktől való félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető.[5] A földeket ugarváltásos rendszerben művelték, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. A földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi helyekre.

Mária Terézia megkoronázásának tiszteletére hársfát ültettek a falu keleti végén. A 3,6 m törzsátmérőjű fa ma is látható.

Vas vármegye monográfiájában „Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.”[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Spilák Emil (független)[7]
  • 1994–1998: Spilák Emil (független)[8]
  • 1998–2002: Spilák Emil (független)[9]
  • 2002–2006: Hada Ibolya (független)[10]
  • 2006–2010: Hada Ibolya (független)[11]
  • 2010–2014: Hada Ibolya (független)[12]
  • 2014–2019: Hada Ibolya (független)[13]
  • 2019–2024: Hada Ibolya (független)[14]
  • 2024– : Hada Ibolya (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
49
48
49
60
50
47
44
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,7%, evangélikus 21,6%, református 56,9%, felekezet nélküli 2% (3,9% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Harangtorony
  • Mária Terézia hársfa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 396. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
  5. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Bp. 1894..
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 98. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  9. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  11. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  12. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  14. ↑ Szaknyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  15. ↑ Szaknyér Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szaknyér&oldid=27472347”