Ugrás a tartalomhoz

Répcelak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Répcelak
Répcelak címere
Répcelak címere		 Répcelak zászlaja
Répcelak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásváros
PolgármesterSzabó József (MSZP)[1]
Irányítószám9653
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség2398 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség190,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 01′ 00″47.419167°N 17.016667°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 01′ 00″47.419167°N 17.016667°E
Répcelak (Vas vármegye)
Répcelak
Répcelak
Pozíció Vas vármegye térképén
Répcelak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Répcelak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Répcelak város Vas vármegye Sárvári járásában. 1382 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A Kisalföld déli részén fekszik, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce jobbparti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Csánig, kelet felől Rábakecöl, dél felől Nick, délnyugat felől Vámoscsalád, északnyugat felől pedig Répceszemere. Közigazgatási határa a fentieken túlmenően, észak felől egy rövid szakaszon érintkezik Dénesfa területével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

A város központján keresztülhalad a Rédics–Zalalövő–Szombathely–Csorna–Mosonmagyaróvár útvonalon húzódó 86-os főút, lakott területétől pár száz méterre délre pedig elhalad az M86-os autóút – melynek itt csomópontja is van –, az ország távolabbi részei felől ezért ezek a legfontosabb közúti elérési útvonalai.

A környező kisebb települések közül déli szomszédaival, és azokon keresztül Rábapaty községgel a 8447-es út, Dénesfa déli határszélével pedig a 8615-ös út köti össze; Csánigra az utóbbiból kiágazó 86 124-es számú mellékút vezet. Állami közútnak számít még a város területén, a keleti határszélen a 86-os főút egy régi – nyomvonal-korrekció miatt felhagyott – szakasza, 86 803-as útszámozással, valamint a 8614-es út, amely egy rövid szakaszon érinti az északi határszélét.

Autóbusz-közlekedése jó, több dél- és nyugat-dunántúli várossal és a környező településekkel kötik össze rendszeres járatok

Vasút

[szerkesztés]

A települést a hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Répcelak vasútállomásra elsősorban Csornáról és Szombathelyről, ritkábban Hegyeshalomról érkeznek személyvonatok, de megállnak a Budapestről Győrön át Szombathelyre közlekedő IC-vonatok is. Az állomás a város belterületének nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 86-os főútból kiágazó 86 317-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Területéről bronzkori és késő vaskori települések nyomai is előkerültek. Újabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Első okirati említése Lak néven, 1390-ből ismert, akkor jellemzően kisnemesi település lehetett. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosa, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé előlépett településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal és az azóta megszűnt Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk közti szakasza; a két vonal itt keresztezte egymást.

A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Ennél komolyabb iparosodás csak a második világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxid-kutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma növekedésnek indult, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.

1971. július 1-jén lett nagyközség, 2001-ben pedig városi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bokányi Kálmánné (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Németh Kálmán (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Németh Kálmán (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Németh Kálmán (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Németh Kálmán (független)[8]
  • 2010–2014: Dr. Németh Kálmán (független)[9]
  • 2014–2019: Szabó József (MSZP)[10]
  • 2019–2024: Szabó József (MSZP)[11]
  • 2024– : Szabó József (MSZP)[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

Répcelakon kisalföldi településként jelentős, gépesített mezőgazdasági termelés folyik. Ám mindamellett kiemelkedő az ipar is a városban. Szénsavpatrongyár, sajtgyár és gázipari létesítmény működik a településen. A szolgáltatási és kereskedelmi szektor is fejlett a városban.

Az 1980-as években a répcelaki sajtgyárban készítették a Sportrobi nevű táplálékkiegészítőt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2659
2656
2625
2581
2482
2441
2398
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,6%, református 1,1%, evangélikus 26,3%, felekezet nélküli 2,9% (27,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 25,3% evangélikus, 1,5% református, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. ↑ (1988. január 27.) „Ügyeletesünktől kérdezték”. Tolna Megyei Népújság 38 (22). 
  13. ↑ Répcelak Helységnévtár
  14. ↑ Répcelak Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Répcelak&oldid=27655189”