Ugrás a tartalomhoz

8614-es mellékút (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
8614-es mellékút
Védett kőrisfasor az út Csáfordjánosfa és Répceszemere közti szakaszán, kelet felé nézve
Védett kőrisfasor az út Csáfordjánosfa és Répceszemere közti szakaszán, kelet felé nézve
Úttípusösszekötő út
Hossza38,3 km
Ország Magyarország
TartományokGyőr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye
Az út elejeCirák 8612
Az út végeZsira 8627

A 8614-es számú mellékút egy bő 38 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Győr-Moson-Sopron vármegye és Vas vármegye határvidékén; kezdő- és végpontja is az előbbi területére esik, de a kettő között hosszú szakasza húzódik az utóbbi megye határai között. Cirák község központjának déli részétől halad, szinte teljes hosszában a Répce folyását követve, egészen Zsiráig, érintve az Észak-Dunántúl egyik legfontosabb fürdővárosát, Büköt is.

Nyomvonala

[szerkesztés]

Cirák község központjának déli részén indul, a 8612-es útból kiágazva, dél felé. Tulajdonképpen a 8613-as út folytatásának tekinthető, amely Kapuvár déli szélétől vezet Cirákig ugyancsak nagyjából déli irányt követve és alig 150 méterrel északabbra ér véget, a 8612-es útba becsatlakozva. A Fő utca, majd a Kossuth Lajos utca nevet viseli, így lép ki a belterületről, kevéssel az első kilométerének elérése előtt.

1,4 kilométer után már Dénesfa határai közt folytatódik, a község első házait mintegy 400 méterrel arrébb éri el. A központig Kossuth utca a neve, majd egy rövid szakasz erejéig kelet-délkeletnek fordul – ott a Fő utca nevet viseli –, majd egy elágazása következik. A kelet-délkeleti irányt és a Fő utca nevet onnét a 86 307-es számú mellékút viszi tovább, amely a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal (csánigi területen fekvő) Dénesfa megállóhelyéhez vezet, a 8614-es pedig ismét délnek veszi az irányt, a Rákóczi utca nevet viselve, ameddig – még a 3. kilométere előtt – ki nem lép a faluból. Dénesfa déli külterületei közt már határozottan délnyugati irányt követ, így éri el, 5,4 kilométer után – méterekre a település, és egyben Győr-Moson-Sopron vármegye déli határszélétől – azt az elágazást, ahol a 8615-ös út torkollik bele, Répcelak központja felől.

Kevéssel ezután az út elhalad Dénesfa, Répceszemere és Répcelak hármashatára mellett, de ez utóbbit ennél jobban nem is nagyon érinti, szemerei területen folytatódik; 6,8 kilométer után keresztezi az 1979-ben megszüntetett Fertővidéki Helyiérdekű Vasút egykori nyomvonalát, a települést pedig 7,8 kilométer után éri el. A központban két éles, közel derékszögű irányváltása következik, mindkettőnél egy-egy elágazása is van: az elsőtől a község Répce-hídjához vezető önkormányzati út ágazik ki dél felé, a másodiknál pedig a 8616-os út torkollik bele északnyugat felől, Iván irányából. Nem sokkal e második elágazása után az út ki is lép a belterületről, bő egy kilométerrel arrébb pedig a települést (és a Kapuvári járást) is maga mögött hagyja.

9,6 kilométer után a Soproni járásba tartozó Csáfordjánosfa területén folytatódik, előbb – a nagyjából 10+250-es kilométerszelvényétől – Répcecsáford, majd Répcejánosfa településrész házai között, Béke utca, utóbb Liget utca néven. A két egykor különálló falu találkozási pontjánál torkollik bele északnyugat felől a 8617-es út, Iván központja felől. Még egy elágazása van a község területén, közel a belterület déli széléhez: a 86 101-es számú mellékút ágazik ki belőle északnyugat felé, a zsáktelepülésnek számító Csér központjába.

12,6 kilométer megtétele után éri el a megyehatárt, onnét Vas vármegye Sárvári járásában, azon belül Nagygeresd határai között húzódik. Körülbelül 13,5 kilométer után éri el a község első házait, ott előbb Szabó Lajos utca, majd egy irányváltást követően Petőfi Sándor utca a települési neve. A központ nyugati részén beletorkollik dél felől a 8631-es út – ez köti össze a községet a Répce túlsó partján húzódó 86-os főúttal és Vasegerszeggel –, nem sokkal ezután pedig kilép a belterületről.

Az út pórládonyi szakasza a központtól kelet felé nézve

16,3 kilométer után Tompaládony határai közt folytatódik, a község első házait mintegy 400 méterrel arrébb éri el, de közvetlenül azelőtt még egy elágazása következik: a 8642-es út indul ki belőle északnyugati irányban, Nemesládony-Sajtoskál felé. Rákóczi utca néven húzódik Tompaháza, majd Berekalja településrészeken, majd átszel egy patakot, s onnan már Pórládony településrész főutcájaként halad, Hunyadi utca néven. A központban, 18,4 kilométer után keresztezi a 84-es főutat, amely itt a 78+750-es kilométerszelvénye táján jár, majd még a 19. kilométere előtt kilép a településről.

Az út Mesterháza főutcájaként, nyugat felé nézve

19,6 kilométer után Mesterháza területén, s szinte egyből belterületen folytatódik, Petőfi Sándor utca néven. Elhalad a község Szent Joachim nevére szentelt temploma és a Jekelfalussy-kastély előtt, 20,4 kilométer után pedig már ismét külterületen jár. Chernelházadamonya a következő, útjába eső település, amelynek keleti határszélét 20,7 kilométer után lépi át, de lakott helyeket itt nem érint: a zsáktelepülésnek tekinthető község központja jó egy kilométerre délre helyezkedik el az úttól, oda csak a 86 112-es számú mellékút vezet, amely 22,2 kilométer után ágazik ki a 8614-esből.

A 23. kilométere az utat már település határai közt, sőt annak belterületén találja, ahol újból Petőfi Sándor nevét viseli, nyugati irányban húzódva. A központban, 23,7 kilométer után egy kereszteződéshez ér: dél felől a 8632-es út torkollik bele 7 kilométer megtételét követően, Hegyfalu-Répceszentgyörgy-Gór irányából, északnak pedig a 8633-as út ágazik ki belőle, Lócs községbe. 24,2 kilométer után már újból külterületen halad, a 25. kilométerét elhagyva pedig átlép Bük területére.

26,6 kilométer után, még külterületen beletorkollik északkelet felől, Sajtoskál irányából a 8634-es út – ezen érhető el Bükfürdő településrész is –, a település első házait az út körülbelül a 27. kilométerénél éri el. Alsóbük településrészen a Kossuth Lajos utca nevet viseli – így halad a 28. kilométerénél is, ahol kiágazik belőle az Acsád felé vezető 8637-es út –, Középbükön Petőfi Sándor utca a neve, és ugyanígy folytatódik Felsőbük településrészen is, ám előtte még keresztezi a Sopron–Szombathely-vasútvonal vágányait és kiágazik belőle északnak a 86 322-es számú mellékút Bük vasútállomásra.

30,5 kilométer után hagyja el Bük legnyugatibb fekvésű házait, s onnan szinte azonnal Csepreg határai között folytatódik. Lakott helyeket azonban nemigen érint az egykori járásszékhely város területén, csak két nagyobb kereszteződése van itt – előbb, a 31+300-as kilométerszelvénye táján a 8618-as út torkollik bele északkelet felől, majd 32,5 kilométer után a 8624-es úttal keresztezik egymást, körforgalmú csomópontban –, illetve elhalad még a csepregi naperőmű létesítményei mellett is.

Gyalókai szakasza nyugat felé nézve

33,8 kilométer után lépi át Szakony határát, a községben szinte azonnal Alsószakony településrész lakótelkei közé ér, ahol a Fő utca nevet veszi fel. Így folytatódik Felsőszakonyban is, ahol – 35,5 kilométer után – ismét egy elágazáshoz ér, a 8623-as út torkollik bele Iván-Újkér-Egyházasfalu irányából. A 36+500-as és 37+600-as kilométerszelvényei közt a környék egyik legkisebb települése, Gyalóka területén húzódik végig, utolsó pár száz méterét pedig Zsira határai között teljesíti. Ott is ér véget, Salamonfa településrész központjában, beletorkollva a 8627-es útba, annak majdnem pontosan a 23. kilométerénél. Ugyanott ér véget az ellenkező irányból becsatlakozva, bő 14,5 kilométer megtétele után a 8626-os út is, amely Egyházasfalutól húzódik odáig, Sopronhorpács és Und érintésével.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 38,318 kilométer.

Története

[szerkesztés]

Települések az út mentén

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]