Ugrás a tartalomhoz

84-es főút (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
84-es főút
A 84-es út Sümegnél
A 84-es út Sümegnél
ÚttípusMásodrendű főút
Hossza132 km
Ország Magyarország
Tartományok
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeBalatonederics
Az út végeosztrák határ Sopron mellett
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 84-es főút témájú médiaállományokat.

A 84-es számú főút a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb közúti közlekedési útvonala. A Balaton térségében, Balatonederics területén indul, a 71-es főút csomópontjától, északnyugati irányban és Sopronnál ér véget, elérve az osztrák határt.

Fekvése

[szerkesztés]

Északnyugat-Magyarországon, a Dunántúl északi felén halad.

Története

[szerkesztés]
Sárvár, Nádasdy Ferenc híd a Rába felett

A feudalizmus alatt kialakult településrendszerben Sopron és Bécs felé való eljutást szolgáló út volt, melynek Sopron vármegyéhez tartozó szakasza állami, a Vas vármegyéhez tartozó szakasza megyei út volt. Jánosházától délre a ma ismert főút nyomvonala nem létezett, mert a korabeli Veszprém vármegyei úthálózat Sümeg - Veszprém tengelyre szerveződött. Sárváron 1908-ban új vasbeton híd létesült a mai Rába jobb partján, mint ártéri híd. Ez időben a Rába folyó felett egy acéltartós ívhíd épült, amelyet "Új Rába híd"-ként jelölnek korábbi képeslapokon.[1] A hídhoz tartozó folyami átkelő a II. világháborúban elpusztult. Helyén 1948-ban avatták fel a ma látható 65,20 méter hosszú utófeszített ívhidat. Az 1948-as hídépítéshez kapcsolódó útkorrekciók és útszélesítések következtében az 1908-as híd és a Sárvár-Hegyközség előtti boltozatos híd elveszítette szerepét. Helyettük új nyomvonalon épült meg a mai 84-es főút ártéri átvezetése. A nyomvonal egészen 2004-ig főútként szolgált. Az új, a várost keletebbről elkerülő és mai használatos 2x1 sávos főút átadásával ez a szakasz négyszámjegyű mellékúttá került visszaminősítésre. Ma már csak mellékút, két oldalán festéssel kijelölt kerékpársávval.

A magyar főúthálózat kijelölésével és a Balaton idegenforgalmának fejlődésével együtt jött létre az útvonal is és nyerte el ma ismert vonalvezetését. Vas megyei szakaszán már az 1960-as évektől megindult a főút településeket elkerülő, ívek átvágásával való fejlesztése. 1962-ben megépült a sárvári Deák Ferenc utcai - Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal felett átívelő - 37,40 méter hosszú felüljáró. A Jánosházát elkerülő szakasza az 1967 körüli években épült ki; útszámozása akkor még 752-es volt.

Sárvár város területén a nyári főszezonban állandósult forgalmi dugók orvoslására először a városon belül jelöltek ki új nyomvonalat. A forgalom növekedése miatt 2002-2004 között szükségessé vált a várost keletről elkerülő új út megépítése is, mely magába foglalta a Rába-hidat és ártéri műtárgyakat.[2] Az elkerülő építése során elkészült a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal felett egy 93 méter hosszú felüljáró is.

Sopron város elkerülője 1993 áprilisa és 1995. július 8. között épült meg.[3]

2014 májusában megújult a 71-es főút és 84-es főút csomópontja és 2 km-en a 84-es főút Balatonedericsnél.

2015-ben az M86-os autóút 84-es főút Hegyfalu csomópontjának kiépítésével egyetemben elkészül a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal feletti közúti felüljáró is.

Települések az út mentén

[szerkesztés]

Mai helyzete

[szerkesztés]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

[szerkesztés]
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Képeslapok a régi és új Rába hidakról
  2. ↑ Egy referencia az érdekességről. [2008. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  3. ↑ sopron_elkerulo_1995_kisalfold. [2020. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 9.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=84-es_főút_(Magyarország)&oldid=27565532”