82-es főút (Magyarország)

	82-es főút
	A falun átvezető 82 út Veszprémvarsányban
Úttípus	Másodrendű főút
	Hossza
elkészült	80 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Veszprém vármegye; Győr-Moson-Sopron vármegye;
Mérnökségek	Magyar Közút Kht.
Az út eleje	Veszprém
Az út vége	Győr
Időzóna	közép-európai idő
	A Wikimédia Commons tartalmaz 82-es főút témájú médiaállományokat.

A 82-es számú főút Veszprémből északi irányba Győrbe vezet.

Fekvése

Az Észak-Dunántúlon, Veszprém vármegye székhelyét Győr Moson-Sopron vármegye székhelyével és a Nyugat-Dunántúl központjával köti össze. Az útvonal a Bakony hegységen keresztül haladva éri el a Kisalföldet. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Az Északi-Bakony tájegység három további részre tagolható:

Magas- vagy Öreg-Bakony,
Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja,
Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed.

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

Települések az útvonal mentén

Veszprém belvárosának úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki.

A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 1936–37-ben épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd. Veszprém vezetői már az 1940-es évek második felében felismerték, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után). A megoldást körgyűrű több szakaszban történt megépülése jelentette a 70-es és 80-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as út a város legszélén halad el, így a belváros forgalma lényegesen csökkent.

A Budapest utca végén kétsávos körforgalom található. Ez az egyik kiindulópontja a várost megkerülő körgyűrűnek, ahonnan a 72-es főút a Balaton északi partján haladó 71-es utat köti össze a 8-as úttal. Ezen kívül ez a kiindulópontja a 73-as főútnak és a 82-es főútnak is. Nagyon rövid szakasz után ismét körforgalomhoz érve azon a 82-es főút irányába kilépve, kezdjük meg az utunkat.

Pár kilométer viszonylag egyenes úton közlekedve elhagyjuk az első magánkivitelezésű börtönt, majd Kádárta magasságában, egy derékszögű kanyarral északra fordulunk.Itt 4-5 kilométer megtétele után Gyulafirátótra érünk be. Ma mindkét - előbb említett település - Veszprémhez tartozik.

A Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík közötti geológiai törésvonalban a Cuha-patak forrása közelében található Eplény. Ebben a völgyben halad a 82-es számú főút, amely már a középkorban is fontos átkelőhely volt a Bakony eme részén. Vele párhuzamosan vezet keresztül a 19. század végén létesített, napjainkban viszonylag kis forgalmú, de a Cuha völgyében kirándulók által kedvelt Győr–Veszprém-vasútvonal, ami kettészeli a községet.^[1] A Bakonyon áthaladó főút Eplénynél éri el első vízválasztóját, kb. 430 méter magasan, innentől továbbhaladva elérjük Zirc városát. A kisváros a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. Zircnek egyedi értéke a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, a Zirci Arborétum. (^[2]). A ciszterciek által alapított 20 hektáros területen a kiváló klímán különleges faállomány él. Ezen a területen emelkednek a Bakony legmagasabb csúcsai. A várost elhagyva kezdődik az emelkedő a Bakony magasabb pontjai felé. A vízválasztó (kb. 470 méter tengerszint feletti magasságon) közelében autós pihenőt találunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a cseszneki várra. Innen szerpentinen ereszkedünk le a hegyről, az ajánlott sebesség 60 km/óra, s az előzéseket is nagyon meg kell gondolni. A szerpentin végétől enyhén ereszkedő útvonalon érjük el Bakonyszentkirályt, aminek a csücskét, épphogy érintjük. Innen Győr-Moson-Sopron vármegyében folytatjuk utunkat. A környék legfontosabb települése Veszprémvarsány, ami egyben közlekedési csomópont is. A faluba beérve a távoli dombon megjelenik a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A község a Magas-Bakony keleti lejtőjére épült. A község lenyúlik a Sokorói-dombságot és a Bakony hegységet elválasztó síkságra, ahol megterem a gabona. Az északi lejtő szőlőtermesztésre alkalmas. A falut elhagyva keresztezzük a Tatabánya–Pápa-vasútvonalat, valamint a Pápát- Tatabányával összekötő közutat. Egy utolsó lejtőt leküzdve érünk el Bakonypéterdre, ahol az út megkerüli a települést. Itt a vendéglőnél lévő autóbusz-megállóban lehet a Bakonyszentlászlóra menő járatokra átszállni, amelyek a környező községek lakosságát is szállítják.

Bakonypéterdre a közlekedés java része, a 82-es főúton autóbusszal bonyolódik le a Volánbusz járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu Románd felől egy 2 km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Innen a Kisalföldön vezet tovább z utunk. Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy más néven a Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

A három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két fő völgyből (Pannonhalmi völgy, Tényői völgy) álló kistájból a Ravazd-Csanaki vonulat mentén folytatjuk utunkat. A Ravazd és Écs közötti úton létesítettek egy autóspihenőt. Itt megállva Pannonhalmát illetve a Pannonhalmi Bencés Főapátság látványában lehet gyönyörködni. A parkolóval szemben a városba bevezető úton, üzemanyagtöltő állomáson lehet tankolni.

Az alig 2 kilométerre lévő Écsen a 82-es út szélében - az elmúlt években, restaurált - kis kápolnára bukkanunk. A település mellett lévő, majdnem egymásba épült Nyúl községet az út kettészeli. Az M1-es autópályának Győrt elkerülő szakasza a község határában, a község északi szélétől 5 km-re húzódik. Ezt, a Győr előtti utolsó települést elhagyva 5–6 km-en keresztül, nyílegyenes út alkotja.A végén kis S kanyarral keresztezzük a Győr–Veszprém-vasútvonalat. A kanyar után láthatjuk a győri csata emlékére emelt emlékművet Kismegyeren.^[3]

Győrben a három folyó által tagolt és a vasútvonallal kettévágott városszerkezetében a forgalomszervezés leghatékonyabb eszköze a körforgalom szervezése. Jelenleg a városban 21 helyen van ilyen forgalmi rend. Az úton az elsőt, bevallottan forgalom lassítás céljából (lásd a képet) helyezték üzembe, a Győrság felé vezető mellékút csatlakozásában. Ezután egy két kilométeres távolságban még két körforgalmon kell keresztül menni. A következő a József Attila utcai. Ez az utca régebben, egyetlen lehetőségként hozott létre kapcsolatot a 81-es főúttal. A másik körforgalom a 83-as főútról vezeti le a forgalom egy részét, párhuzamosan a Győr–Veszprém-vasútvonallal. Ebből kilépve, a két évvel ezelőtt megépített út osztja meg a 81-es út felé tartó forgalmat.

Mi a körforgalmat balra hagyjuk el, kb. 200 méter távolságon belül ismét körforgalomba jutva, észak felé kilépve, jutunk a 82-es és 83-as főutak közös bevezető útjára. Ezen végighaladva érjük el a Baross-hidat, mely átépítésre szorul, annak ellenére, hogy 10 éve újították fel. A hídon áthaladva jobbra vagy balra elkanyarodva, jutunk utunk végcéljához, majd az 1-es főútba torkollik.

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

Jelmagyarázat

			0	Veszprém
			4	Kádártai parkoló
			6	Kádárta
			8	Gyulafirátót
			14	Eplény
				Olaszfalu 82 109
			25	Zirc
				Bakonybél-Nagygyimót 8301
				Porva 83 106
				Mór 8216
			30	Cseszneki parkoló
			34,9	Dudar 8219
			34,9	Románd 83 107
			35	Bakonyszentkirály
			36,6	Réde 8217
			41	Veszprémvarsány
			45,5	Pápa / Kisbér 832 8218
			51	Bakonypéterd
			53,7	Tarjánpuszta / Győrasszonyfa 8226
			54	Ravazd
			54,7	Pannonhalma 8225
			57,8	Pannonhalmi parkoló 8224
			60	Écs
			60	Pannonhalma 82 122
			63	Nyúl
			63,6	Győrújbarát-Ménfőcsanak 8311
			69,5	Győr
			72	Tápszentmiklós / Bakonybánk 8222
			76,5	Győr

Jegyzetek

↑ A múlt század elején és közepén jelentős bauxit kitermelés is folyt.
↑ Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park
↑ Sajnos nem régiben, (2009. áprilisa) az emlékmű színesfém anyagát ellopták és feldarabolták.

Források

Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve II. kötet (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-18-4
dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

Külső hivatkozások

[1] A múlt század elején és közepén jelentős bauxit kitermelés is folyt.

[2] Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park

[3] Sajnos nem régiben, (2009. áprilisa) az emlékmű színesfém anyagát ellopták és feldarabolták.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Főutak m v sz Magyarország főútjai
Elsőrendű főutak	1 2 3 4 5 6 7 8 10 15 21 41 42 43 44 354 403 405 502
Másodrendű főutak	11 101 102 111 117 12 13 132 14 211 22 222 23 24 25 252 253 26 260 27 302 304 306 31 311 32 33 338 34 35 351 36 37 38 381 39 401 404 406 427 430 431 441 442 443 444 445 446 45 451 46 47 470 471 472 474 48 481 49 491 493 51 510 511 512 513 52 53 54 541 542 55 551 56 57 578 58 61 610 611 62 63 631 64 65 651 66 67 68 681 682 71 710 72 73 74 75 76 760 762 77 801 81 811 813 82 821 83 830 832 834 84 85 86 861 87 88 89
Tervezett főutak	212 214 301 447 561 812
Egykori főutak	16 100 131 30 40 70 400
Egyéb főút besorolású utak	Nyíregyháza-körgyűrű
További szócikkek	Magyarország főútjai