11-es főút (Magyarország)

	11-es főút
	11-es főút a visegrádi várral
Úttípus	Másodrendű főút
Építkezés	1920-as évek
	Hossza
elkészült	72 km
épül	0 km
tervezett	0 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Komárom-Esztergom vármegye; Pest vármegye;
Mérnökségek	Magyar Közút Kht.
Az út eleje	Budapest
Az út vége	Esztergom
Időzóna	közép-európai idő
	A Wikimédia Commons tartalmaz 11-es főút témájú médiaállományokat.

A 11-es számú főút Budapesttől Tátig tartó másodrendű főút, hossza 72 km. Budapesten a békásmegyeri Batthyány utcától indul. A Duna jobb partján észak felé haladva, többek között Szentendrén, Visegrádon és Esztergomon áthaladva torkollik Táton a 10-es főútba.

Fekvése

A főút Szentendrei út néven Budapest III. kerületében, Óbudán kezdődik a Flórián térnél, a főútra az Árpád hídról, a Vörösvári útról és a Pacsirtamező útról lehet közvetlenül ráhajtani, később Csillaghegynél Rákóczi utca, majd Békásmegyernél Batthyány utca néven éri el a városhatárt, ahol azt alig elhagyva Budakalásznál az M0-s körgyűrű is becsatlakozik hozzá, ezt követően ér Szentendrére. Ezután lényegében a Szentendrei-Duna, majd a Duna partvonalát követi egészen Tátig. Az út Budakalász után egy egészen rövid szakaszon érinti Pomáz közigazgatási területét, majd Szentendrét, Leányfalut, Tahitótfalut, Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst, Pilismarótot és Esztergomot; Tát határában, a 117-es úttal találkozva ér véget. A Dunakanyarban a Duna jobb partján halad. Esztergomban a Mária Valéria híd felé lehet róla letérni a 11 326-os úton; ez az út Szlovákiában 63-as útként folytatódik egészen Pozsonyig. Az út régen Tát belterületén ért véget, a 10-es útba torkollva, a 117-es út megépülte után a táti szakasza 1011-es számmal mellékút lett.

Története

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete másodrendű főútnak nyilvánította, a jelenlegi útszámozással és csaknem teljesen a maival megegyező útvonalon. Különbség csak annyi volt, hogy akkor a 11-es főút Esztergom után még Dorog felé folytatódott (a mai 111-es főút nyomvonalán) és ott ért véget, az akkor még 1-es számot viselő, mai 10-es főútba csatlakozva. 1928-tól szinte a teljes hosszában autóbusz-közlekedés üzemelt rajta, ez alól csak a Budapest-Szentendre szakasz volt kivétel, ahol a párhuzamos HÉV-járat miatt már akkor sem volt szükség sűrűbb helyközi buszközlekedésre.^[1]

Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül készült térkép csak a Budapesttől Esztergomig tartó szakaszát tüntette fel 11-es útszámozással, az onnan Dorogig továbbvezető út abban az időben a 13-as számot viselte.^[2]

Visegrádon a Duna-parti elkerülő szakasz 1963-ban épült. Addig a kisváros központján átvezető Fő utcán haladt a korabeli szerényebb mértékű forgalom. Az Budapest III. kerületében a Flórián tértől induló 11-es főút az 1970-es és az 1980-as években szélesedett ki a fővárosi Szentendrei úti szakaszán a mai formájára és kapott új, irányonként két forgalmi sávos nyomvonalat - a Dunakanyar gyorsabb megközelítése, valamint Békásmegyer, Budakalász és a Szentendre tehermentesítése céljából - a csillaghegyi Czetz János köz és a szentendrei Kalászi út, továbbá a Duna korzó Pannónia utcai déli vége és az Ady Endre út között. Szentendrén a Dunakanyar körút a belvárost és az addig főútvonalként funkcionált Duna korzót mentesíti az átmenő forgalom terhelése alól. A mai formájában a Szentlászlói útig 1978-ra, az Ady Endre úti elágazásig - megközelítőleg - 1982-ig készült el.

A Szentendre HÉV-állomás környéke (Állomás tér) szintén az 1970-es évek végén nyerte el a mai formáját. 1978-ban az új Dunakanyar körút alatt a belváros felé vezető gyalogos aluljáró épült és a buszpályaudvar első ütemét is ekkor adták át.^[3]

2006 és 2008 között az országban ezen a főúton történt átlagosan a második legtöbb baleset, vagyis minden 232. méterén.^[4]

Települései

Budapest – A budapesti szakasz a városközponthoz közelebb irányonként három, miután kettéválik a régi és az új Szentendrei út, onnantól már csak két forgalmi sávos.
Budakalász – A főút budakalászi szakasza a település lakott területeit kelet felől elkerülve húzódik, itt ágazik ki belőle az 1111-es út Pilisszentkereszten át Esztergom felé és a 11 118-as út a Lupa-sziget felé.
Pomáz – A városnak csak külterületi részeit érinti az út, egy egészen rövid szakaszon.
Szentendre – A város belterületének déli szélén ágazik ki az 1108-as út Üröm és az 1112-es út Pomáz központja felé. A belvárost elhagyva további két fontosabb elágazása van még, az 1116-os út Pilisszentlászló-Visegrád és a 11 112-es út a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felé.
Leányfalu – Az észak-déli irányban több mint 5 kilométer hosszan elnyúló település belterületén végighúzódik az út, jelentősebb elágazás nélkül.
Tahitótfalu – A központjában ágazik ki belőle az 1114-es út, az egyetlen olyan útvonal, amelyen keresztül hídon közelíthetők meg a Szentendrei-sziget települései. Az 1114-es a váci komp szigeti felhajtójáig tart.
Dunabogdány
Visegrád – A visegrádi fellegvárhoz ágazik ki itt a 11 116-os számú mellékút Lepencénél pedig visszatorkollik bele az 1116-os út.
Dömös
Pilismarót – Központjától a Duna-parti üdülőtelepére, illetve a zebegényi komphoz a 11 324-es számú mellékút vezet, basaharci településrészétől a szobi kompig pedig a 11 325-ös számú mellékút.
Esztergom – Esztergom belvárosában a 11-es út most kiépülő, elkerülő szakasza válik idővel az országos főúttá [2022-es állapot szerint még 1131-es út], így a belvárost és a Várhegy környékét elkerüli a nagyobb forgalom.^[5] A Mária Valéria híd a 11 326-os számú mellékúton érhető el a 11-es főút felől; ugyanabban a körforgalomban csatlakozik hozzá (vissza) az 1111-es út, valamint a 111-es főút.
Tát

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

	(0)	Budapest
	(17)	Szentendre
	(26)	Leányfalu
	(32)	Tahitótfalu
	(36)	Dunabogdány
	(41)	Visegrád
	(50,5)	Dömös
	(52)	Pilismarót
	(52,8)	Zebegény 11 324
	(55,4)	Szob 11 325
	(63,5)	Esztergom
	(72)	Tát

Jegyzetek

↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937
↑ Magyarország közúthálózati térképe 1950 környékéről. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 28.
↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9
↑ https://index.hu/bulvar/2009/09/18/veszelyes_utak_statisztika/
↑ Hídlap - Bánomi áttörés: a lejtőn felfelé. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)

Források

További információk

Tűzesetek és balesetek a 11-es főúton^{[halott link]}

[1] Magyarország közlekedési térképe, 1937

[2] Magyarország közúthálózati térképe 1950 környékéről. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 28.

[3] Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9

[4] ttps://index.hu/bulvar/2009/09/18/veszelyes_utak_statisztika/

[5] Hídlap - Bánomi áttörés: a lejtőn felfelé. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Főutak m v sz Magyarország főútjai
Elsőrendű főutak	1 2 3 4 5 6 7 8 10 15 21 41 42 43 44 354 403 405 502
Másodrendű főutak	11 101 102 111 117 12 13 132 14 211 22 222 23 24 25 252 253 26 260 27 302 304 306 31 311 32 33 338 34 35 351 36 37 38 381 39 401 404 406 427 430 431 441 442 443 444 445 446 45 451 46 47 470 471 472 474 48 481 49 491 493 51 510 511 512 513 52 53 54 541 542 55 551 56 57 578 58 61 610 611 62 63 631 64 65 651 66 67 68 681 682 71 710 72 73 74 75 76 760 762 77 801 81 811 813 82 821 83 830 832 834 84 85 86 861 87 88 89
Tervezett főutak	212 214 301 447 561 812
Egykori főutak	16 100 131 30 40 70 400
Egyéb főút besorolású utak	Nyíregyháza-körgyűrű
További szócikkek	Magyarország főútjai