Ugrás a tartalomhoz

Pecöl

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pecöl
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Pecöl címere
Pecöl címere		 Pecöl zászlaja
Pecöl zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterMándli János (független)[1]
Irányítószám9754
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség747 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″47.200000°N 16.833333°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″47.200000°N 16.833333°E
Pecöl (Vas vármegye)
Pecöl
Pecöl
Pozíció Vas vármegye térképén
Pecöl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecöl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pecöl község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sárvártól 10 kilométerre délnyugatra fekszik a Gyöngyös-patak mellett, a Gyöngyös, a Kozár-Borzó-, és a Boláta-patakok találkozásánál helyezkedik el.

Főutcája a 8443-as út, közúton csak azon érhető el a megyeszékhely Szombathely és Ikervár felől is. Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1329-ből származik Pecul alakban.[3] Ennél sokkal régebbi lehet, minden bizonnyal arról a hasonló nevű főemberről kapta nevét, akit a krónikák az 1040-es években említenek. A név eredete a régi magyar Pecli személynév, mely a német Pezili személynévből származik. A későbbiek során 1353-ban Pecyl, 1377-ben Pechel, 1405-ben Peczel, 1426-ban Pechul, 1457-ben Pecel alakban szerepel az írott forrásokban.[3] Múltjában fontos szerep jut az apátságnak és templomnak.

Többek közt a Zarka, Kopasz családoké, valamint a kapornaki konventé volt, 1496-ben részben a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1428-ban Zarka Jánosnak 10 jobbágyportáról kellett volna innen adóznia. 1452-ben és 1455-ben a kapornaki konventhez tartozó részében a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1475-ben plébánosát említik.[3] 1613-ban az Erdődy család tulajdona lett. Bencés apátsága a török időkben elpusztult, jelenlegi apátságát az Erdődy család alapította.

Vályi András szerint „PÉCZÖL. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 3/7 mértföldnyire, szántó földgyei termékenyek, fája tüzre, és legelője elég, valamint réttye is, erős lovakat tartanak, mellyekkel haszonnal fuvaroznak, első osztálybéli.”[4]

Fényes Elek szerint „Péczöl, magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 550 kath. lak. Ut. p. Szombathely. Kath. paroch. templom. Van itt egy apátság, melly 1532 előtt a jákival egyesitve volt, de most mint különös apátságot az Erdődy grófi nemzetség szokta elajándékozni. Lakosai jó lovakat nevelnek. F. u. gr. Erdődy Kajetán.”[5]

Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: "Peczöl. Gyöngyösmenti magyar község, 114 házzal és 945 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Sárvár. Itt ömlik a Kozár patak a Gyöngyösbe. Körjegyzőségi székhely. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A községben Szent-Benedekrendi apátság van, mely 1532 előtt a jaáki apátsággal volt egyesítve, azonban a törökök elpusztították. Javai az Ellerbach, később az Erdődy -család birtokába jutván, ez alapította a "Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról" czímzett jelenlegi peczöli apátságot. Kath. temploma a mult század végén épült."[6]

1910-ben 1106 magyar lakosa volt, Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tar Zoltánné (független)[7]
  • 1994–1998: Tar Lajosné (független)[8]
  • 1998–2002: Tar Zoltánné (független)[9]
  • 2002–2006: Tar Zoltánné (független)[10]
  • 2006–2010: Mándli János (független)[11]
  • 2010–2014: Mándli János (független)[12]
  • 2014–2019: Mándli János (független)[13]
  • 2019–2024: Mándli János (független)[14]
  • 2024– : Mándli János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
817
813
804
753
731
729
747
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,6%, református 2,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 3,6% (19% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,1% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,3% volt római katolikus, 1,9% református, 0,8% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült.

Gazdaság és kultúra

[szerkesztés]

A település infrastrukturális ellátottsága jó: vezetékes ivóvíz, gázvezeték, telefonhálózat, korszerű közvilágítás, felújított járdák, aszfaltos utak, szervezett szemétszállítás szolgálják a lakosságot. A munkanélküliség alacsony, a munkavállalók többsége ingázik. A településen a Rózsamajor TÉSZ és néhány egyszemélyes vállalkozás működik. Az Általános Művelődési Központ közös fenntartású intézmény: 3 település gyermekei tanulnak itt, illetve járnak óvodába. Szűkebb környezetében központi szerepet tölt be a község, mivel az oktatási feladatokon túl körjegyzőségi székhely és egészségügyi központ is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  9. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  10. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  11. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  12. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  14. ↑ Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  15. ↑ Pecöl Helységnévtár
  16. ↑ Pecöl Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pecöl&oldid=27682607”