Ugrás a tartalomhoz

Pornóapáti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pornóapáti
Római katolikus Antiochiai Szent Margit-templom
Római katolikus Antiochiai Szent Margit-templom
Pornóapáti címere
Pornóapáti címere		 Pornóapáti zászlaja
Pornóapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
Alapítás éve1221
PolgármesterBokor Miklós (független)[1]
Irányítószám9796
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség391 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 17″, k. h. 16° 28′ 09″47.154700°N 16.469119°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 17″, k. h. 16° 28′ 09″47.154700°N 16.469119°E
Pornóapáti (Vas vármegye)
Pornóapáti
Pornóapáti
Pozíció Vas vármegye térképén
Pornóapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pornóapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ómajor az egykori kolostor helyén áll

Pornóapáti (1899-ig Pornó, németül Pernau, horvátul Pornova) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 16 kilométerre délnyugatra fekszik, az osztrák határ mellett, a Pornóapáti-patak és a Pinka összefolyásánál. Határos települések Horvátlövő, Nárai, Ják, Abdalóc, Németlövő, Beled, valamint Pokolfalu.

Szombathely irányából az Újperinttől idáig húzódó 8713-as úton érhető el, Horvátlövővel és az attól északabbra fekvő határmenti községekkel pedig a 8714-es út köti össze. Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő.

A települést 1221-ben Porno néven említik először. Apátságát 1221-ben alapította a Ják nembeli István nádor fia Chepan. Az apátság kegyura 1457-ben Ellerbach Bertold, majd a család kihalása után Bakócz Tamás lett. Bakócztól örökösei az Erdődyek birtokába szállt. A 16. században Kőszeg ostromakor a török teljesen elpusztította, de újjáépült. Az apátságot a török elleni védekezésül erődítménnyé építették ki, egykori vizesárkainak nyomai ma is láthatók. 1643-ban a jezsuiták kapták meg és a szentgotthárdi apátsághoz csatolták, majd feloszlatásuk után az Eszterháziaké és a Lichtenstein hercegeké lett. Az apátsági épületek maradványaiból épült a Pinkától nyugatra Ómajor, melynek gazdatiszti lakása falába befalazva található az egykori apátság 1612-ből való feliratos köve. A monostor a 18. század derekára teljesen elpusztult, temploma is olyan állapotba jutott, hogy 1799-ben le kellett bontani. A falu római katolikus temploma 1780-ban épült.

Vályi András szerint „PORNÓ. Bernau. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Pinkavize mellett, Monyorókerékhez 3/4 mértföldnyire; Apátúrsága is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.”[3]

Fényes Elek így ír a községről: „Pornó, Pernau, német falu, Vas vmegyében, közel a Pinka vizéhez, ut. post. Szombathelyhez 2 óra, 506 kath. lak., paroch. templommal. Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, mellynek eredete 1235 esztendőre határoztatik; sőt már II. András szabadság-levelében 1221. arról emlités van: hogy István, egyetlen fia Istvánnak (Chebánnak) Magyarország nádorának igen istenes ember levén, a sz.-gothárdi apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzete köntösébe öltöztette; István pedig minden ősi örökségét, melly a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a sz.-gothárdi monostorhoz kapcsolta. Mikor szakittatott el a pornói apátság s a monyorókeréki uradalom a szent-gothárdi cistercitáktól; az nem bizonyos, de hihető, hogy az 1532-ki kőszegi török-ostrom alkalmával történhetett, midön az ellenség e megyében mindent tűzzel, vassal pusztitott. Később, azaz 1643-ban a pornói uradalom a soproni jesuitáknak adatott; ezek eltöröltetése után majd a kamara, majd hg. Lichtenstein valának birtokában, most azonban főherczeg esztei Ferdinand birja.”[4]

A falunak 1910-ben 696, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban a magyar-osztrák határmegállapítási folyamat során népszövetségi döntés után került Magyarországhoz(lásd még Soproni népszavazás#). Az 1941. évi népszámlálás szerint a 632 fős lakosságból 467 német, 157 magyar, 7 horvát anyanyelvű, és 1 egyéb.

Egy erdészházban itt élt 1944-45. elején Páger Antal (színművész), aki 1944. augusztus 20-án családjával elhagyni kényszerült a fővárost, és Pornóapátiban telepedett le, majd az orosz intervenciós erők offenzívája után, 1945. március 28-ról 29-re virradó éjjel átlépte az osztrák határt. A színész Sopron, Győr, Szombathely színházaiba innen járt egy-egy előadásra.[5]

2005-ben 220 millió forintból valósult meg osztrák példák alapján a Nyugat-Dunántúl első bio-falufűtőműve. Felépült egy 1,1 MW kapacitású biomasszán alapuló bio-szolár fűtőmű a hozzá tartozó hőtároló tartállyal, valamint a hőenergiát a lakossághoz eljuttató, 3,9 kilométer hosszú távhővezetékkel. A falufűtőmű elindításakor 86 lakossági és 11 közületi fogyasztó csatlakozott a rendszerre. 2005-ben adták át Pornóapáti és a szomszédos Horvátlövő községek közös új szennyvíztisztító telepét és a hozzá tartozó hálózatot, amelyet szintén a Phare CBC program támogatásával valósítottak meg. A beruházás teljes költségvetése 352 millió forint volt, amelynek 90%-át fedezte a Phare program és a kormányzati társfinanszírozás.[6]

1922-ben Beled és Pornóapáti között Körmend felé, valamint a falu és Németlövő között Graz felé nyílt kiépített határátkelőhely, amelyek 1949-ben bezárásra kerültek. 2005-ben kezdődött a Körmendi utca és a Fő utca folytatásában is az utak helyreállítása.[7] 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozással a határok megnyíltak, majd 2009. december 4-én az osztrák oldalon is elkészültek a kapcsolódó útépítések. Az út ünnepélyes átadásával egyidőben új buszjárat indult a Németújvár – Pornóapáti – Felsőőr útvonalon, környezetbarát ökobuszok beállításával.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Péter (független)[9]
  • 1994–1998: Kiss Péter (SZDSZ)[10]
  • 1998–2002: Tóth András (független)[11]
  • 2002–2006: Purker Valter (független német kisebbségi)[12]
  • 2006–2010: Purker Walter (független)[13]
  • 2010–2013: Varga Zoltán Tibor (független)[14]
  • 2013–2014: Kovácsné Fülöp Orsolya (független)[15][16]
  • 2014–2019: Kovácsné Fülöp Orsolya (független)[17]
  • 2019–2024: Fülöp Orsolya (független)[18]
  • 2024– : Bokor Miklós (független)[1]

A településen 2013. július 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[15] mert a korábbi polgármester az év áprilisában elhunyt.[16][19]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
398
395
416
343
347
358
391
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 45,6% németnek, 1,1% horvátnak, 0,3% románnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,6%, református 2,2%, felekezet nélküli 1,9% (19,8% nem nyilatkozott).[20]

2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 25,9% németnek, 1,2% románnak, 0,6% horvátnak, 5,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,7% volt római katolikus, 2,9% ortodox, 1,4% református, 2% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[21]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült. 1804-ben barokk, majd a 19. század végén eklektikus stílusban építették át. Tornyában az ország legrégebbi, 1492-ben öntött harangjával.[22] Oltárképét Dorfmeister István[23] festette.
  • A templom előtti Szentháromság-szobor 1906-ban készült. Német nyelvű felirata az Amerikába vándorolt magyarok emlékét őrzi. A szoborral szemben látható országzászlós emlékmű, a trianoni békeszerződéssel Ausztriához csatolt község lakosságának hazafiasságára, az 1923-ban történt visszatérésre emlékeztet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Halász Bálint: Páger Antal élete legendák nélkül
  6. ↑ Egy referencia az érdekességekről Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – VÁTI KHT.
  7. ↑ A község honlapja
  8. ↑ Ökobuszjáratok indulnak Ausztriából a megyénkbe - Vas Népe - 2009.12.06.
  9. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  12. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  13. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  14. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  15. ↑ a b Pornóapáti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. július 21. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  16. ↑ a b Kovácsné Fülöp Orsolyát választották polgármesternek Pornóapátiban (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2013. július 21. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  17. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  18. ↑ Pornóapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  19. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  20. ↑ Pornóapáti Helységnévtár
  21. ↑ Pornóapáti Helységnévtár
  22. ↑ Harangszöveg - MR1-Kossuth Rádió. [2010. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  23. ↑ Mai temploma késő barokk, oltárképét Dorfmeister István festette Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Ez a stílus az ifjabbik Dorfmeister Istvánra jellemző.

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pornóapáti&oldid=27690012”