Ugrás a tartalomhoz

Őrimagyarósd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrimagyarósd
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterPéter-Kovács Kitti (független)[1]
Irányítószám9933
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség212 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 31′ 59″46.885310°N 16.533050°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 31′ 59″46.885310°N 16.533050°E
Őrimagyarósd (Vas vármegye)
Őrimagyarósd
Őrimagyarósd
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrimagyarósd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrimagyarósd község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Őrség szélén fekszik Körmendtől 16 kilométerre dél-délnyugatra, a Nádasd-Felsőjánosfa közti 7447-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki a 7448-as út Viszák felé, valamint ugyanebbe az útba torkollik bele a 7463-as út is Szőce és a 86-os főút felől.

Őrimagyarósd, kastélypark légi fotón
Őrimagyarósd, kastélypark légi felvételen
Őrimagyarósd, kastélypark madártávlatból

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1270-ből való Monorosd alakban, amikor V. István király örök kiváltságlevelet adott a településnek és az őreinek (speculatores regales).[3] 1270-ben V. István magyar király megerősítette a IV. Bélától szerzett kiváltságokat a őrimagyarósdi besenyőknek, a Vas vármegyei őrségi lakosok elődeinek, őrnagyaik (maior speculatorum) irányában való kötelezettségeiket, valamint maguk között ügyes bajaiknak mi módon való elintézését meghatározza és elrendeli, hogy a regedei végeken a nemes faluk Zala vármegye határától egész az úgynevezett Lug nevű helyig őröket állítani tartoznak. A kiváltságai között szerepelt, hogy ezek a szabad őrök az adózástól és a magán-földesúri bíráskodástól mentesek voltak.[4] A későbbi időkben nem tartozott a szorosan vett Őrséghez. Először Monorosd, majd Magyarósd volt a neve, 1907 óta hívják Őrimagyarósdnak. 1272-ben Munorousd, 1295-ben terra Munurousd, 1430-ban Monyarosd, 1471-ben Monyorosd alakban szerepel az írásos forrásokban.[5]

A Nádasdi Darabos, majd a Batthyány család birtoka volt. A 16. század első felében Magyarósd földesura, a Darabos család és a község népe is evangélikussá lett, egyházilag a szőcei lelkészséghez tartozott. A török időkben végvárként is használták az erődített Darabos-kastélyt, mely a mai Petőfi utcában levő Kastélyparton állt, mára csekély nyoma maradt.

A falu első fatemploma 1710 körül épült, 1732-ig volt az evangélikusoké, ekkor az ellenreformáció elvette a templomot. Ennek ellenére a község népe evangélikus maradt, istentiszteletre a megmaradt nemescsói templomba járt. A régi templomot, miután az elhagyottan tönkrement 1838-ban bontották le.

A türelmi rendelet után 1781-ben újra szabad lett a vallásgyakorlás, 1796-ban megnyílt a felekezeti iskola.

1805-ben épült fel a kisméretű zsúptetős evangélikus templom, első lelkésze 1842-ben kezdte meg működését.

A mai templom 1871-ben épült fel.

Fényes Elek szerint "Mogyorosd, magyar falu, Vas vármegyében: 48 kath., 220 evang., 114 ref. lak. F. u. h. Batthyáni, és a körmendi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Körmend."[6]

Vas vármegye monográfiájában "Magyarósd, 69 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Viszák, távírója Csákány. Ág. ev. temploma 1862-ben épűlt. A község közelében kolostor volt, mely a szentgotthárdi csata alkalmával pusztult el."[7]

1910-ben 526 magyar lakosa volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Péter Imre (független)[8]
  • 1994–1998: Péter Imre (független)[9]
  • 1998–2002: Szabó Gyula (független)[10]
  • 2002–2006: Péter László (független)[11]
  • 2006–2010: Péter László (független)[12]
  • 2010–2014: Biczó István (független)[13]
  • 2014–2019: Biczó István (független)[14]
  • 2019–2024: Kovács Kitti (független)[15]
  • 2024– : Péter-Kovács Kitti (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
224
219
220
221
221
212
212
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,9%, református 5,2%, evangélikus 57,6%, felekezet nélküli 1,7% (17,5% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,9% örménynek, 0,5% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt evangélikus, 15,8% római katolikus, 4,1% református, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 4,1% felekezeten kívüli (23,5% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom
  • A közelben található Vadása-tó
  • Történelmi fatojás[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zsoldos Attila: A vasi várispánság felbomlása. vasiszemle.hu. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  4. ↑ Nagy Imre: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VIII. (Budapest, 1891.)
  5. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  12. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  13. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  14. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  15. ↑ Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  16. ↑ Őrimagyarósd Helységnévtár
  17. ↑ Őrimagyarósd Helységnévtár
  18. ↑ Történelmi fatojás Orimagyarosd.hu

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrimagyarósd&oldid=27682575”