Vadása-tó
| Vadása-tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Vas vármegye |
| Elsődleges források | Vadása-patak |
| Hosszúság | 0,35 km |
| Szélesség | 0,20 km |
| Felszíni terület | 0,04 km2 |
| Átlagos mélység | 1,8 m |
| Települések | Hegyhátszentjakab |
| Elhelyezkedése | |
 Vadása-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 52′ 39″, k. h. 16° 33′ 05″46.877500°N 16.551389°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 39″, k. h. 16° 33′ 05″46.877500°N 16.551389°E | |
Vadása-tó
Pozíció Vas vármegye térképén
| |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vadása-tó egy valójában két tóból álló mesterséges tóegyüttes neve Vas vármegye déli részén, az Őrségben. Kedvelt üdülő- és horgászhely.
Leírás
[szerkesztés]A két tó közigazgatásilag Hegyhátszentjakabhoz tartozik, földrajzilag a Hegyhátszentjakab, Őrimagyarósd és Szőce alkotta háromszög középpontjában fekszik. A tavak és a körülöttük kialakult, üdülőövezeti jellegű községrész egyaránt vagy Hegyhátszentjakab központjából érhető el, a Nádasd és Felsőjánosfa között húzódó 7447-es útról északkelet felé letérve, vagy az Őrimagyarósd és Szőce közötti útról délre letérve.
A tavakat a Vadása-patak felduzzasztásával hozták létre, a gátak a déli oldalukon találhatók. Vizüket összesen 12 forrás táplálja.[1] A déli, nagyobb tó 3, az északi 1 hektáros területű. Az átlagos mélység 1,8 méter (a keleti oldal felé általában mélyebb), a fenék kavicsos és iszapos.[2]
Idegenforgalmilag a délebbi tavat hasznosítják, ennek keleti partján működik nyáron a fizetős strand is, a tőle nyugatra elhaladó út mentén pedig nyaralók és vendéglátóegységek sorakoznak. Keleti oldalán halad el a sárga turistajelzés is. Az északi tó, az előtározó nincs ennyire kiépítve, ezt teljesen erdő veszi körül, vizéből pedig tuskók állnak ki.[1]
Élővilág
[szerkesztés]A tó vizében előforduló leggyakoribb halak a ponty, az amur, a keszegfélék, a süllő, a balin és a kárász.[1] A madárvilág is gazdag, megtalálható itt a kontyos réce, a nagy kócsag, a szürke gém, a törpegém, a vízityúk és a szárcsa is.[3]
A tavakat erdő veszi körül. Jellegzetes növények a tó térségében a tőzegpáfrány és a harmatkása.[4]
Története
[szerkesztés]Az első tavat 1968-ban duzzasztották fel a helyi lakosok Solymár Lajos helyi néprendező kezdeményezésére[forrás?] a Vadása-patakon, innen kapta a nevét is. A patak neve egy népietimológia-szerű magyarázat szerint onnan származik, hogy a környéken élő sok róka a mederben lyukakat ásott, így kapta a vad-ásta nevet, amiből a mai név is származik. Az északi tavat később alakították ki.[1]
2018 júniusában özönvízszerű eső rongálta meg a tó gátját, így közel egy évig a helyszín nem volt látogatható. A helyreállítási munkák során külön kihívást jelentett, hogy a partok mentén élő védett tőzegpáfrányok élőhelyét ne károsítsák. Végül 2019 nyarán adták át újra a helyreállított tavat.[4]
A tó az irodalomban
[szerkesztés]- Érintőlegesen szerepel a tó Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 43. fejezetben).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d A tó honlapja. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Horgászat a Vadása-tavon. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ A Vadása-tó élővilága. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ a b Ismét a strandolóké a Vadása – Egy év és egy hét után született újjá a tó. VAOL, 2019. június 16. [2019. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
