Ugrás a tartalomhoz

Szőce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Szőc.
Szőce
Szent András templom
Szent András templom
Szőce címere
Szőce címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterTornyos Ottóné (független)[1]
Irányítószám9935
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség327 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 17″, k. h. 16° 34′ 00″46.888056°N 16.566667°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 17″, k. h. 16° 34′ 00″46.888056°N 16.566667°E
Szőce (Vas vármegye)
Szőce
Szőce
Pozíció Vas vármegye térképén
Szőce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőce község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a 86-os főút közelében fekszik, Körmendtől délre, Zalalövőtől északra. Központja a főútról Rimány községrészénél letérve érhető el, a 7463-as számú mellékúton, az elágazástól mintegy 3 kilométerre. Közigazgatási területének nyugati, lakatlan részén áthalad a Nádasd-Felsőjánosfa közti 7447-es út is.

Korábban vasúton is megközelíthető volt, a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon (Zalaháshágy–Szőce vasútállomás), de itt 2009 végén megszűnt a forgalom kihasználatlanság miatt.

Története

[szerkesztés]

Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik.

Szőce község neve valószínűleg a falu, falucska jelentésű szláv selce szóból ered.[3] A falutól északra vezet az ún. Kerá út (Király út), a Magyarországról Itáliába tartó középkori út. Helyi néphagyomány szerint IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől, illetve itt itatta meg a lovát menekülés közben a Szőce-patakból.

Egy másik forrás szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római császár 1051-es hadjárata kapcsán említ.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács István (Szőceiek Baráti Köre)[4]
  • 1994–1998: Kovács István (Szőcéért Baráti Kör)[5]
  • 1998–2002: Papp Tibor (független)[6]
  • 2002–2006: Papp Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Papp Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Papp Tibor (független)[9]
  • 2014–2019: Tornyos Ottóné (független)[10]
  • 2019–2024: Tornyos Ottóné (független)[11]
  • 2024– : Tornyos Ottóné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
320
311
314
294
282
278
307
333
343
327
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, evangélikus 10,3%, református 2,8%, felekezet nélküli 1,2% (19,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% szlovénnek, 0,3% lengyelnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 7,2% evangélikus, 3,6% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék.

A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata (14ha).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szőce (orseg.hu)
  4. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sző települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. ↑ Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. ↑ Szőce Helységnévtár
  13. ↑ Szőce Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőce&oldid=27699405”