Ugrás a tartalomhoz

Andrásfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrásfa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterNyáriné Mátyás Zsuzsanna (független)[1]
Irányítószám9811
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség223 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 16° 47′ 36″46.964440°N 16.793330°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 16° 47′ 36″46.964440°N 16.793330°E
Andrásfa (Vas vármegye)
Andrásfa
Andrásfa
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrásfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Andrásfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vasvártól, a legközelebbi várostól 12 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 16 kilométerre északra, a Kemeneshát déli részén fekszik, a Zala folyóba ömlő Sárvíz és annak kisebb mellékágai között, Vas és Zala vármegye határán. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu.

A szomszédos települések: Petőmihályfa 3 kilométerre északra, Hegyhátszentpéter 5 kilométerre északra és Telekes 4 kilométerre délnyugatra. Az említett városokkal és szomszédos településekkel menetrend szerinti autóbuszok kötik össze. Vasúti összeköttetése nincs.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighúzódik, annak főutcájaként a 7404-es út, közúton ezen érhető el a megyeszékhely, Zalaegerszeg, illetve a 76-os főút felől is. Közigazgatási területét érinti még a 7442-es út is, a 74-es főút irányából ezen közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

Határában őskori régészeti leleteket találtak.

Első fennmaradt írásos említése 1404-ből való (Andreasfalua), de valószínűleg már az Árpád-korban létezett.

1450-ben Poss. Andafalwa, 1461-ben Poss. Andreasfalwa, 1463-ben Andrasfalua néven szerepel írott forrásokban.[3]

Időrendben a Hidvégi, a Gersei, a Pethő, a Bolla majd a Farkas család birtoka volt.

Vályi András szerint "ANDRÁSFA. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Gróf Forgács, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Mór vize mellett, maga a’ helység síkos helyen fekszik, földgye középszerű, szőleje elegendő, réttye, legelője, és fája is elég lévén, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek leírása szerint "Andrásfa, helysége Vas megye Körmendi járás délkeleti részén fekszik, határai éjszakrul Pető Mihályfa és Péterfa helységek, keletrül Dienesfa, Lakhegy, délrül Zala megye, nyugatrul Alsó Telekes és az Ó-Sárvize. A helység nyugoti része keletnek fordult hegyoldalban, keleti része pedig lapon fekszik. Mind eddig kiterjedése felmérve nincs, mintegy 2500 holdas azonban lehet, mellybül 86 hold közös Berek felméretvén jelenleg szabályoztatik. Van nagy kiterjedésű rétje, – szőlőhegye, melly alacsony dombon való fekvése s a föld kövérsége miatt savanyus bort terem, de ha egy pár évig tartatik, jó italuvá válik. Szántóföldje megtermi a vetemény minden nemét, különösen pedig rozsot és árpát, valamint a luczerna és lóher tenyésztésre is egy a legczélarányosabb. – A lakosok összes száma 400 lélekbül áll, kik 62 házban laknak, ezek közül 7 zsidó a többi r. k., közülök telkes csak kettő van s ezek szerződésbeliek. 20 zsellér és két mester ember, a hátra lévő számot részint nemesek, részint szabadosok egészitik ki, kik magyar ajkuak mindnyájan."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Andrásfa, magyar község, körjegyzőségi székhely, 80 házzal és 615 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Győrvár. Határában kőkorszakbeli tárgyakat találtak. Kath. temploma nagyon régi. Földesurai a Bolla - és a Farkas -családok voltak."[6]

Utcarészlet

1910-ben 720 magyar lakosa volt.

1990-ig a győrvári közös tanácshoz tartozott, azóta önálló.

Postáját 2007-ben bezárták; azóta mobilpostai szolgáltatással látják el a postai tevékenységet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Koránné Mihók Teréz (független)[7]
  • 1994–1998: Szabó Attila (független)[8]
  • 1998–2002: Németh Sándor (független)[9]
  • 2002–2005: Németh Sándor (független)[10]
  • 2005–2006: Korán Tibor Miklós (független)[11]
  • 2006–2010: Korán Tibor Miklós (független)[12]
  • 2010–2014: Korán Tibor (független)[13]
  • 2014–2019: Korán Tibor Miklós (független)[14]
  • 2019–2024: Nyáriné Mátyás Zsuzsanna (független)[15]
  • 2024– : Nyáriné Mátyás Zsuzsanna (független)[1]

A településen 2005. december 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de kevéssel 16 % alatti eredményével, három jelölt közül csak második lett.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
222
222
236
207
240
225
223
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,4% ukránnak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 6,5% (11,9% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom (1732, barokk)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  9. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. ↑ a b Andrásfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. december 4. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  12. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  14. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  15. ↑ Andrásfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  16. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  17. ↑ Andrásfa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Andrásfa
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrásfa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andrásfa&oldid=27369846”