Ugrás a tartalomhoz

Petőmihályfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőmihályfa
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterBudai Győzőné (független)[1]
Irányítószám9826
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség203 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°E
Petőmihályfa (Vas vármegye)
Petőmihályfa
Petőmihályfa
Pozíció Vas vármegye térképén
Petőmihályfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőmihályfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Petőmihályfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kemenesháton, a Sárvíz mellett fekszik, a 7442-es és a 7443-as utak szétágazásánál; közigazgatási területének északi peremvidékét érinti a 7441-es út is. Vasvártól 9 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 19 kilométerre északra helyezkedik el, mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Története

[szerkesztés]

1308-ban Myhalfolua néven említik először. Nevét egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. 1391-ben Poss. Mihalfelde, 1399-ben Poss. Mihalyfalua néven szerepel az írott forrásokban. A Hidvégieké és gersei Petőké volt.[3] A középkori Mihályfalva területén feküdt Márványkő egykori vára. 1405 körül Gersei Pető János kezdte építeni fából. 1440-ben Szécsi János ostrommal foglalta el Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló 1441 márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Árkai ma is láthatók.

Vályi András szerint „PETŐMIHÁLYFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű.”[4]

Fényes Elek szerint „Pető-Mihályfa, magyar falu, Vas vármegyében, Egervárhoz 2 óra: 338 kath. lak. Van szép szőlője, erdeje, legelője. F. u. gr. Festetics László. Ut. p. Vasvár.”[5]

Vas vármegye monográfiája szerint „Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich -család volt.”[6]

temető

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Molnár József (független)[7]
  • 1994–1998: Molnár József (független)[8]
  • 1998–2002: Molnár József (független)[9]
  • 2002–2006: Molnár József (független)[10]
  • 2006–2010: Márton László (független)[11]
  • 2010–2014: Kovács Ernő (független)[12]
  • 2014–2019: Kovács Ernő (független)[13]
  • 2019–2024: Budai Győzőné (független)[14]
  • 2024– : Budai Győzőné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
203
209
209
214
201
201
203
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 2,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 3,1% (10,6% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma.
  • Szent Bertalan kápolna

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1936. augusztus 16-án Rózsa Béla kritikus, újságíró, az Életünk c. folyóirat főszerkestő helyettese.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
  7. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  9. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  12. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  14. ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ Petőmihályfa Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petőmihályfa&oldid=27460644”