Petőmihályfa
Petőmihályfa | |
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Vasvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Budai Győzőné (független)[1] |
Irányítószám | 9826 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 203 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 20,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,95 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°E | |
Petőmihályfa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőmihályfa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petőmihályfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Kemenesháton, a Sárvíz mellett fekszik, a 7442-es és a 7443-as utak szétágazásánál; közigazgatási területének északi peremvidékét érinti a 7441-es út is. Vasvártól 9 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 19 kilométerre északra helyezkedik el, mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
Története
[szerkesztés]1308-ban Myhalfolua néven említik először. Nevét egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. 1391-ben Poss. Mihalfelde, 1399-ben Poss. Mihalyfalua néven szerepel az írott forrásokban. A Hidvégieké és gersei Petőké volt.[3] A középkori Mihályfalva területén feküdt Márványkő egykori vára. 1405 körül Gersei Pető János kezdte építeni fából. 1440-ben Szécsi János ostrommal foglalta el Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló 1441 márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Árkai ma is láthatók.
Vályi András szerint „PETŐMIHÁLYFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű.”[4]
Fényes Elek szerint „Pető-Mihályfa, magyar falu, Vas vármegyében, Egervárhoz 2 óra: 338 kath. lak. Van szép szőlője, erdeje, legelője. F. u. gr. Festetics László. Ut. p. Vasvár.”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich -család volt.”[6]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Molnár József (független)[7]
- 1994–1998: Molnár József (független)[8]
- 1998–2002: Molnár József (független)[9]
- 2002–2006: Molnár József (független)[10]
- 2006–2010: Márton László (független)[11]
- 2010–2014: Kovács Ernő (független)[12]
- 2014–2019: Kovács Ernő (független)[13]
- 2019–2024: Budai Győzőné (független)[14]
- 2024– : Budai Győzőné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 203 | 209 | 209 | 214 | 201 | 201 | 203 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 2,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 3,1% (10,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 4,5% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma.
- Szent Bertalan kápolna
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1936. augusztus 16-án Rózsa Béla kritikus, újságíró, az Életünk c. folyóirat főszerkestő helyettese.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Petőmihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ Petőmihályfa Helységnévtár
- ↑ Petőmihályfa Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Petőmihályfa az utazom.com honlapján
- A község térképe Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben