Ugrás a tartalomhoz

Magyarszecsőd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarszecsőd
Kisboldogasszony római katolikus templom
Kisboldogasszony római katolikus templom
Magyarszecsőd címere
Magyarszecsőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKovács Gábor (független)[1]
Irányítószám9912
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség403 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 57″, k. h. 16° 38′ 44″47.032510°N 16.645510°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 57″, k. h. 16° 38′ 44″47.032510°N 16.645510°E
Magyarszecsőd (Vas vármegye)
Magyarszecsőd
Magyarszecsőd
Pozíció Vas vármegye térképén
Magyarszecsőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszecsőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarszecsőd község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Körmendtől 5 kilométerre kelet-északkeletre fekszik, a 8-as főút északi oldalán; északnyugati határszélét érinti a 86-os főút is. Főutcája a 8-asból kiágazó 87 105-ös számú mellékút.

Mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Molnaszecsőd, délnyugat-nyugat felől pedig Körmend (északi és déli irányból is a városhoz tartozó külterületek határolják).

Története

[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1205-ből származik. Ekkor adományozta II. András Churnuk fia Istvánnak azzal a megkötéssel, hogy templomot építenek ide. A család ekkor vette fel a Szecsőd nevet. A falut egészen a 19. század végéig ők birtokolják.

Az 1242-1260 között felépült a római katolikus templom, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az egyhajós román stílusú épület téglából készült. A hajóban és a szentélyben található festések a 17. századból valók. A főoltár 18. században készült barokk stílusban. A 19. században toronnyal bővítették. A templom a faluegyesítés előtti Egyházasszecsőd területén áll.

Szintén ide tartozott a 18. század végén épült barokk Református templom.

A haranglábat 1880 körül emelték Németszecsődön, népies barokk stílusban.

A volt Batthyány-kastély, 1893-ban készült el eklektikus stílusban Barokk előzményekkel.

1934-ben egyesült Egyházasszecsőd, Németszecsőd és Terestyén „Magyarszecsőd” néven.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kopasz Géza (FKgP-KDNP)[3]
  • 1994–1998: Varga József (független)[4]
  • 1998–2002: Varga József (független)[5]
  • 2003–2006: Varga József (független)[6]
  • 2006–2010: Károlyi Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Károlyi Gyula (független)[8]
  • 2014–2019: Károlyi Gyula (független)[9]
  • 2019–2024: Károlyi Gyula (független)[10]
  • 2024– : Kovács Gábor (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 397 szavazásra jogosult lakos közül 336 fő járult az urnákhoz, ketten közülük érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, Varga József addigi polgármester és egyetlen kihívója, Károlyi Gyula között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg, ez a korábbi polgármester szolid, 20 szavazatnyi különbséggel elért győzelmét hozta.[6]

Károlyi Gyula polgármester 2024. augusztusában – jóval azután, hogy a június 9-i önkormányzati választáson újraválasztották,[12] de még bőven azelőtt, hogy új mandátuma október 1-jével érvénybe lépett volna – lemondott posztjáról. Lemondásával egyidejűleg azt is bejelentette, hogy a júniusban elnyert mandátumát sem fogja felvenni; a települést ezért október 1-ig ügyvezető polgármesterként Görbei Gábor alpolgármester irányíthatta,[13] utána pedig erre az újonnan felállt képviselő-testület korelnöke vált jogosulttá. Az aktus miatt szükségessé vált időközi választást november 10-én tartották meg, három független jelölt részvételével, akik közül a győztes az érvényesen leadott szavazatok több mint háromnegyedével szerzett mandátumot.[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
440
435
445
405
409
414
403
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 7,4%, evangélikus 2,3%, felekezet nélküli 3,4% (25,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,2% horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 8,3% református, 2,9% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Kisboldogasszony római katolikus templom
Református templom
  • római katolikus templom
  • harangláb
  • Batthyány-kastély (1893-ban épült)
  • református templom
  • Dienes Lajos kriptája
  • Magyarszecsőd, a római katolikus templom légi fotón
    Magyarszecsőd, a római katolikus templom légi fotón
  • Kisboldogasszony római katolikus templom madártávlatból
    Kisboldogasszony római katolikus templom madártávlatból
  • A magyarszecsődi Batthyány-kastély a levegőből
    A magyarszecsődi Batthyány-kastély a levegőből
  • Batthyány-kastély légi felvételen, Magyarszecsőd
    Batthyány-kastély légi felvételen, Magyarszecsőd

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. november 10. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ a b Magyarszecsőd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  12. ↑ Magyarszecsőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  13. ↑ Időközi választásra készülnek Magyarszecsődön. Vaol.hu, 2024. szeptember 11. (Hozzáférés: 2024. október 4.)
  14. ↑ Magyarszecsőd Helységnévtár
  15. ↑ Magyarszecsőd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarszecsőd&oldid=27677824”