Ugrás a tartalomhoz

Nagymizdó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymizdó
Szobor az út szélén
Szobor az út szélén
Nagymizdó címere
Nagymizdó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterTörökné Horváth Eszter (független)[1]
Irányítószám9913
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség114 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.991500°N 16.654880°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.991500°N 16.654880°E
Nagymizdó (Vas vármegye)
Nagymizdó
Nagymizdó
Pozíció Vas vármegye térképén
Nagymizdó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymizdó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagymizdó község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Körmendtől 9 kilométerre délkeletre fekszik, a Kemenesháton, a Rába völgye mellett. Közigazgatási területén, belterületének déli szélén végighalad a Molnaszecsőd-Katafa közti 7445-ös út, de a település belterületén csak a 74 164-es számú mellékút halad végig.

A szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend és Hegyhátsál.

Megközelíthető Körmendtől a katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

Története

[szerkesztés]

A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukkantak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomait vélték sokáig. Valójában őskori cserépégető maradványai és a sérült agyagedények hátrahagyott cserepei izgatták a helyiek fantáziáját. Várdomb ma már nem látható, mert a lakosok illetve a valamikori téesz homokbányát nyitott a területen és a régészeti védelemre fittyet hányva széthordta azt.

Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászlóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg az 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.

A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna tiszteletére ajánlottak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Gyula (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Horváth Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Hittigné Katz Éva (független)[8]
  • 2014–2019: Hittigné Katz Éva (független)[9]
  • 2019–2024: Törökné Horváth Eszter (független)[10]
  • 2024– : Törökné Horváth Eszter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
114
108
110
103
117
119
114
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,7%, evangélikus 2,6%, felekezet nélküli 7,8% (5,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,4% volt római katolikus, 6% evangélikus, 2,6% református, 0,9% görög katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 0,9% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Anna templom, épült 1886-ban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
  11. ↑ Nagymizdó Helységnévtár
  12. ↑ Nagymizdó Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagymizdó&oldid=27679986”