Ugrás a tartalomhoz

Püspökmolnári

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspökmolnári
A Szent Tamás templom
A Szent Tamás templom
Püspökmolnári címere
Püspökmolnári címere		 Püspökmolnári zászlaja
Püspökmolnári zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterKovács Krisztián (független)[1]
Irányítószám9776
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség882 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 16° 47′ 43″47.086361°N 16.795200°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 16° 47′ 43″47.086361°N 16.795200°E
Püspökmolnári (Vas vármegye)
Püspökmolnári
Püspökmolnári
Pozíció Vas vármegye térképén
Püspökmolnári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökmolnári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A molnári falurész
A püspöki falurész a 8701-es úttal
A szenttamási falurész
Prinz Gyula emlékoszlopa

Püspökmolnári község Vas vármegyében, a Vasvári járásban. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki községek egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 30 kilométerre délkeletre fekszik, a Rába bal partján. Három, korábban önálló településrésze közül Rábamolnári fekszik a legnyugatabbra, Rábaszenttamás helyezkedik el a mai község középső részén, Rábapüspöki pedig a legkeletibb fekvésű falurész.

A szomszédos települések: észak felől Rábatöttös, északkelet felől Zsennye, dél felől Vasvár, nyugatról Rábahídvég, északnyugat felől pedig Gyanógeregye. Keleti irányból az amúgy távolabb fekvő Rum községhez tartozó lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen, annak főutcájaként végighúzódik a 8701-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, mivel ez köti össze a 8-as főút rábahídvégi szakaszával éppúgy, mint Sárvár városával. Gyanógeregyével és azon keresztül Vasszécsennyel a 8703-as út kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Püspökmolnári vasútállomás a belterület nyugati szélétől közel fél kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 8701-es útból kiágazó 87 304-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, ezt bizonyítja az a tény, hogy a Rába partján őskori település nyomaira bukkantak. A bronzkorból egy edényben eltemetett gyermek maradványai, a római korból három márványoszlop került itt elő. A mai község területén az Árpád-korban négy falu, Árpás, Molnári, Püspöki és Szenttamás keletkezett.

Árpás

[szerkesztés]

Árpást 1256-ban villa Arpas alakban említik először. 1275-ben egy helyi nemes nevében szerepel, 1438-ban Poss. Arpas néven említi az az okirat, mely a Festetics család keszthelyi levéltárában található. A falu, mely a 15. században a Molnári család birtoka volt, már a század végén elpusztult.[3]

Molnári

[szerkesztés]

Molnárit 1275-ben említik először, amikor a helyi nemes Molnári nemzetség birtoka volt. 1329-ben Molnar, 1411-ben Molnary, 1464-ben Kysmolnary néven említik.[3] A Molnárik után a 16. században a Polányi és a Darabos család volt birtokos a községben. Még a század során lakossága felvette az evangélikus hitet.1698-ban 230 lakosa volt a községnek.

A 17. században a Nádasdy család birtoka volt. Tulajdonosai nádasdi Nádasdy Tamás és felesége meszléni Meszlényi Éva, akiknek három leánygyermeke született: szenttamási Bertalan Ádámné Nádasdy Mária, Bellisch Jánosné Nádasdy Éva, és jakabházi Sallér István alnádorné Nádasdy Klára (1685-1765) úrnő volt. 1744-ben Mária Terézia Sallér István alhelyettesnek adta, aki emeletes kastélyt épített a faluban. 1785-ben 285 lakost számláltak a településen. Sallér István és Nádasdy Klára unokája, jakabházi Sallér Judit (1765-1829), aki férjhez ment gróf tolnai Festetics Györgyhöz (1755–1819). A 19. század elején, tehát ezzel a házassággal, Püspökmolnári a Festetics család birtoka lett, akik a kastélyt 1815-ben romantikus stílusban építették át. 1828-ban 344 volt a lakosság száma. 1857-ben gróf Festetics György apátságot alapított itt, később a kastély mellett korszerű tejgazdaságot létesített és elérte, hogy itt haladjon át a szombathely-nagykanizsai vasútvonal. A vasút építése nagy lendületet adott a település fejlődésének.

Püspöki

[szerkesztés]

Püspökit 1345-ben említik először. 1413-ban Pispiky néven szerepel a szombathelyi káptalan oklevelében.[3] Birtokosa, Molnári Kelemen győri püspök a 15. század első felében kastély építtetett ide. Ettől kezdve a győri püspökség birtoka volt. Ekkor már állhatott a falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma is a mai Sorok-patak melletti Szent Iván-dűlőben, mert 1462-ben Pál nevű plébánosát is említik.

1571-ben 28 jobbágytelek után adózott a község. 1590-ben már romos volt a temploma, valószínűleg a török pusztította el. A Szent Iván-dűlőben később előkerült kövek jelzik csak a helyét. 1698-ban Püspökinek 140 lakosa volt. 1767-ben a faluban 32 jobbágytelek volt, ezen kívül 9 zsellérház és 3 ház nélküli zsellér élt itt.

1777-ben a szombathelyi püspökség alapításakor Püspöki is az új püspökség birtoka lett. Lakói a mezőgazdaság mellett főként halászatból éltek. A községnek vízimalma is volt. 1785-ben az első népszámlálás során 258 lakost számláltak.

1830-ban 240-en, 1870-ben 365-en éltek a településen.

Szenttamás

[szerkesztés]

Szenttamást 1505-ben Zenth-Thamas néven említi először oklevél, de Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt temploma már sokkal korábban is létezett, hiszen 1438-ban ide temették Molnári Kelemen püspököt. A templomot kezdetben Molnári templomaként tartották számon. A későbbi falu csíráját kezdetben a templom körül épült néhány ház jelentette. Később is kis falunak számított.

Birtokosai a szomszédos Molnári és Püspöki urai, a Molnári, Sallér és Festetics családok, valamint a győri püspökség voltak. Mellettük több kisnemesi család is élt itt, pl. a szenttamási Babosok, akik nemesi előnevüket is innen vették.

A falu templomát 1572-ben átépítették, de rövidesen ide is elért a reformáció és evangélikus anyaegyház lett. 1674-ben az ellenreformáció hatására már újra katolikus pap szolgált a községben.

1698-ban mindössze 80 lakos élt a községben.

A templomot 1701-ben a birtokos Nádasdy család újjáépíttette. Ezután párhuzamosan zajlottak a katolikus és evangélikus istentiszteletek és az iskolai oktatás. 1725 után az utolsó evangélikus pap is eltávozott a faluból. A szenttamási Bertalan család lakott a 17. századtól Szenttamáson; 1630. december 28.-án szereztek cimeres levelet, és később, szenttamási Bertalan Ádám házasságot kötött nádasdi Nádasdy Máriával, Nádasdy Tamás és Meszlényi Éva lányával. A templomot 1731-ben, Bertalan Ádám sógora, jakabhézi Sallér István nádorhelyettes újjáépítette és később ide temetkezett.

1785-ben a népszámláláskor 125 főt számláltak itt. Szenttamás 1832-től önálló plébánia.

1830-ban 176 volt a lakosság száma.

1907-ben mindhárom község a Rába- előnevet vette fel. 1910-ben Rábamolnárinak 523, Rábapüspökinek 452, Rábaszenttamásnak 210 lakosa volt. A molnári kastélyt az 1920-as években a Kinsky család tönkremenetele miatt lebontották, ekkor szűnt meg a Festetics György által alapított apátság is.

1929-ben Rábapüspöki és Rábaszenttamás egyesült Püspöktamási néven. A mai község 1949-ben Püspöktamási és Rábamolnári egyesülésével jött létre. 1950-ben az evangélikus és a katolikus iskola egyesítésével létrejött az állami oktatás a községben.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Varga Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Varga Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Varga Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Varga Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Rodler Csaba (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Rodler Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Rodler Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Kovács Krisztián (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
878
867
848
871
893
890
882
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,1% németnek, 0,1% cigánynak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, evangélikus 14,3%, református 1,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 5,1% (14,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és cigánynak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 9,3% evangélikus, 2,4% református, 1,1% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom.
  • Püspöki harangláb.
  • Szenttamási harangláb.
  • Molnári harangláb.
  • Prinz Gyula emlékműve.
  • Prinz Gyula emléktáblája szülőházán, a vasútállomáson.
  • Csónakkikötő, sátorozási lehetőség a Rába-parton
  • Az egykori kavicsbányatavak (Farkincás-tó, Nagy-tó) horgászatra alkalmasak.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Molnári községből származott Molnári Kelemen, aki 1417 és 1438 között győri püspök volt.
  • 1814-ben Molnáriban született gróf Zichy Hermann (1814-1880) kancellár (1864-65), 1815-ben pedig Zichy Ottó '48-as honvéd ezredes (1815-1880)
  • 1810-ben Püspökiben született Piry Cirjék ferences szerzetes, tartományfőnök, Batthyány Lajos hamvainak őrzője és újratemetője
  • Rábamolnáriban született 1882. január 11-én Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató.
  • Itt van eltemetve gróf Festetics György (1815-1883), az Andrássy-kormány király személye körüli minisztere.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  11. ↑ Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  12. ↑ Püspökmolnári Helységnévtár
  13. ↑ Püspökmolnári Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Püspökmolnári
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökmolnári témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Püspökmolnári&oldid=27690050”