Szalafő
Szalafő | |
Műemlék lakóház a faluban | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Körmendi |
Jogállás | község |
Polgármester | Lugosi Arnold József (független)[1] |
Irányítószám | 9942 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 214 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 7,38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 27,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″46.866667°N 16.366667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″46.866667°N 16.366667°E | |
Szalafő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalafő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szalafő (szlovénül: Sola) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Története
[szerkesztés]Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglalás kori településszerkezetet.
A településen az Őriszentpéter-Máriaújfalu közti 7455-ös út húzódik végig, utóbbiból Templomszer településrész északnyugati szélén ágazik ki a 74 188-as számú mellékút Pityerszer és Felsőszer településrészek irányába.
Nevét a határában eredő Zala folyóról kapta, melyet a helyiek „Szala” néven említenek.[3]
Bár az Őrség része, de szorosan kapcsolódik a szlovénekhez és a Vendvidékhez is, a 19. században például a tótsági járáshoz tartozott.
1319-ben vívták a környéken a szalafői csatát, amelyben Károly Róbert serege legyőzte a Kőszegieket.[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: László Gyula (független)[5]
- 1994–1998: László Gyula (független)[6]
- 1998–2002: László Gyula (független)[7]
- 2002–2006: Lugosi Arnold (független)[8]
- 2006–2010: Lugosi Arnold (független)[9]
- 2010–2014: Lugosi Arnold József (független)[10]
- 2014–2019: Lugosi Arnold József (független)[11]
- 2019–2024: Lugosi Arnold József (független)[12]
- 2024– : Lugosi Arnold József (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 198 | 199 | 184 | 203 | 204 | 205 | 214 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
- Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
- A Zsúpfedeles házikó eredeti formájában helyreállított parasztház. Az épület, amelyet helyi néprajzi tárgyakkal rendeztek be, a zsúpszalma tetőfedéssel és a fagerenda falakkal, külön bejáratú helyiségekkel, kényelmes, természetes alapanyagú bútorokkal és textilekkel a térség építészeti, kulturális hagyományait követi.
Sportélete
[szerkesztés]A labdarúgó-egyesület 1993. január 25-én alakult meg, Futball Club Szalafő néven.
2005-ben alakult meg 14 taggal a Szalafő Sportjáért Egyesület, amelynek elnöke, Törő Miklós 2018-ban Lóránt Gyula-díjban részesült. [14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szalafő (magyar nyelven). orseg.hu. Őrségi teleház. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
- ↑ Szalafő, csaták helyszíne (vaol.hu)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Szalafő Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2019. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]