Bejcgyertyános
| Bejcgyertyános | |||
 | |||
| Vasi táj Bejcgyertyános és Kám között | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Péntek Enikő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9683 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 416 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″47.148730°N 16.923000°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″47.148730°N 16.923000°E | |||
 Bejcgyertyános
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Bejcgyertyános weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bejcgyertyános témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bejcgyertyános község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Kemenesháton található.
Megközelítése
[szerkesztés]A település központján, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat–északkeleti irányban, ezen érhető el déli szomszédja, Kám és a legközelebbi város, Sárvár felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as, vagy a Pápa-Celldömölk-Sárvár közti 834-es főúton keresztól közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti.
Története
[szerkesztés]A hegyközségére a 18. századtól számos forrás utal. A mai település két falu: Bejc és Hegyhátgyertyános egyesüléséből keletkezett.[3] Borovszky Samu a 19. század elején írta a két községről:
Beicz, magyar község, 107 házzal és 547 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távirója Sárvár. Lakosai a földmívelésen kivül a szőlőmívelést és a kosárkötést űzik. Egykor az ikervári uradalomhoz tartozott. Gyertyános, magyar község, 45 házzal és 303 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Csinos kath. temploma 1862-ben épült. Lakosai szőllőműveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Pados Zsigmond | független | 1990–1994 | Az 1990-es választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus adatbázisából csak annak végeredménye állapítható meg.[4] |
| Szabó István | független | 1994–2005 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 290 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 207 szavazatot szerzett meg, amivel 71,38 %-os eredményt ért el.[5] |
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 246 érvényesen leadott szavazat 100 %-ával szerzett mandátumot.[6] | |||
| A 2002. október 20-án megtartott választáson a 297 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 251 szavazatot szerzett meg, amivel 84,51 %-os eredményt ért el.[7] | |||
| Németh Imre | független | 2005–2016 | A 2005. december 18-án megtartott időközi választáson a 284 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 183 szavazatot szerzett meg, amivel 64,44 %-os eredményt ért el.[8] |
| A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 269 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 157 szavazatot szerzett meg, amivel 58,36 %-os eredményt ért el.[9] | |||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 162 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[10] | |||
| A 2014. október 12-én megtartott választáson a 194 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 167 szavazatot szerzett meg, amivel 86,08 %-os eredményt ért el.[11] | |||
| Lendvai Veronika | független | 2016–2024 | A 2016. április 3-án megtartott időközi választáson a 255 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 129 szavazatot szerzett meg, amivel 50,59 %-os eredményt ért el.[12] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson a 211 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 130 szavazatot szerzett meg, amivel 61,61 %-os eredményt ért el.[13] | |||
| Péntek Enikő | független | 2024– | A 2024. június 9-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 209 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (az érvénytelen szavazatok száma 20 volt).[1] |
Pados Zsigmond, a község rendszerváltás utáni első polgármestere a megelőző években egy ideig tanácselnökként is vezette a települést.
A településen 2005. december 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]
2016. április 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[15] ezúttal az előző polgármester halála okán.[16]
Népessége
[szerkesztés]A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 449 | 453 | 438 | 416 | 425 | 418 | 416 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,9%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 0,7% (15% nem nyilatkozott).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária neve római katolikus templom
- Felsőbejci harangláb
- Farkas-erdő
- Mária Terézia forrás
Híres emberek
[szerkesztés]Nevezetes szülöttei
[szerkesztés]- Bejci Németh Antal XIX. században élt tanfelügyelő. Esztergom, Komárom és Győr vármegyék felügyelője, a győri tankerület főigazgatója, Pozsony képviselő-testületének tagja. Munkássága elismeréseként királyi tanácsosi, majd nemesi címet kapott.
- Solymos Rezső az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóprofesszora. Kidolgozta a 21. század természetközeli erdőgazdálkodásának tudományos megalapozását szolgáló erdőfelújítási és erdőnevelési eljárásokat.
- P. Zsoldos Imre Tajvanon szolgáló missziós pap, költő. A tajpeji katolikus egyetem francia tanszékének vezetője. Verseskötete Magyarországon a Rím Kiadó jóvoltából jelent meg.
- Szovák Kornél Széchenyi-díjas és Fraknói Vilmos-díjas klasszika-filológus, középkorkutató. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete Medievisztika Tanszékének egyetemi docense. (Sárváron született, itt nőtt fel.)
Testvértelepülése
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bejcgyertyános települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Falutörténet (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b Bejcgyertyános települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). static.valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Bejcgyertyános települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 3. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)16önkválidőközinevű lábjegyzeteknek - ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Bejcgyertyános Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
További információk
[szerkesztés]- Polány István 1939: Egy magyar falu története. Magyar Gazdák Szemléje XLIV május, 183–199.
