Ugrás a tartalomhoz

Sorokpolány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Polány (egyértelműsítő lap).
Sorokpolány
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Sorokpolány címere
Sorokpolány címere		 Sorokpolány zászlaja
Sorokpolány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterMező Gáborné (független)[1]
Irányítószám9773
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség762 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,29 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″47.133333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″47.133333°N 16.666667°E
Sorokpolány (Vas vármegye)
Sorokpolány
Sorokpolány
Pozíció Vas vármegye térképén
Sorokpolány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sorokpolány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sorokpolány község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gyöngyös-sík déli peremén, a Sorok-patak jobb partján emelkedő magaslaton fekszik, Szombathelytől 14 kilométerre dél-délkeletre.

Főutcája a 8704-es út, közigazgatási területét érintik még a 8442-es és a 8705-ös utak is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Ják-Balogunyom vasútállomása, bő 5 kilométerre északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Sorokpolány 1939-ben keletkezett Sorkipolány és Sorokújfalu egyesítésével.

1265-ben Pulan néven említik először. Neve az ősszláv polanya (= nyílt kopár térség, síkság) főnévből származik. 1301-ben Palan, 1410-ben Polyan néven említik. 1301-ben Szent-László tiszteletére szentelt kápolna állt határában. Az Unyani, Polyáni és más családoké volt. Sorokújfalu első említése 1450-ből Poss. Wyfalw alakban történik. A Hidvégieké és más nemeseké volt.[4] A település területén Árpád-kori temetőt tártak fel, mai temploma a 15. században már állott. A mai kastély elődje feltehetően egy középkori udvarház volt. A török időket követően az Akacs, a Bácsmegyei és Mankóbüki családok birtoka volt. Ezután a Rumy család a község földesura, de 1820-ban eladták Taródházi Mikos Lászlónak. A kastélyt is ő építtette 1850 körül barokk stílusban.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Sorki Újfalu. Vas Várm. földes Urai több Urak, fekszik Kis Unyomnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."[5]

Fényes Elek szerint "Polány, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 120 kath. lak., róna igen termékeny határral. Birják gr. Hugonnai, Polányi, Korcsmáros. Ut. p. Szombathely."[6]

Vas vármegye monográfiájában "Sorki-Polány szintén a Sorok patak mellett fekszik. Házainak száma 32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Kis-Unyom. Földesurai a Polányi, báró Mesznil , Hugonnay és Mikos -családok voltak. Kath. temploma a mult század elején épült. Falában látható Bátsmegyey Ferencznek, 1686 előtt Vas- Zala- és Somogyvármegyék főjegyzőjének, 1686 után Vasvármegye alispánjának siremléke. Sorok-Ujfalu magyar község, 48 házzal és 531 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint patakot."[7]

A sorokújfaui birtokot 1890-ben a Szapáry család vásárolta meg. 1910-ben a pénzügyi zavarba került Szapáryak Gött Gyulának adták el, majd 1916-ban báró Haupt Buchenrode István vásárolta meg. A család a birtokot 1945-ig meg is tartotta.

1910-ben Sorkipolánynak 291, Sorokújfalunak 637 magyar lakosa volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fülöp György (független)[8]
  • 1994–1998: Fülöp György (független)[9]
  • 1998–2002: Nagy Miklós (független)[10]
  • 2002–2006: Nagy Miklós (független)[11]
  • 2006–2010: Antal Lászlóné (független)[12]
  • 2010–2014: Antal Lászlóné (független)[13]
  • 2014–2019: Mező Gáborné (független)[14]
  • 2019–2024: Mező Gáborné (független)[15]
  • 2024– : Mező Gáborné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
836
834
839
800
786
797
775
792
784
762
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 0,5% németnek, 1,7% cigánynak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, evangélikus 1,1%, református 4,4%, felekezet nélküli 7,1% (17,4% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű külső falán freskók maradványai láthatók, belül 1697-ből való síremlékkel. A templomot 1842-ben átalakították. Tornya a harangok szintjéig középkori eredetű.
  • A Szapáry-kastélyt a 19. század közepén a Mikos család építtette eklektikus stílusban. 1927-ben akkori birtokosa Haupt báró átalakíttatta. Ma magántulajdon, felújítása folyik.
  • A Szapáry család 1878-ban épített neoreneszánsz mauzóleuma.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Kastély
    Kastély
  • A római katolikus templom kapuja korabeli freskóval
    A római katolikus templom kapuja korabeli freskóval
  • A kastély légifotója
    A kastély légifotója
  • A Szapáry-mauzóleum
    A Szapáry-mauzóleum
  • Szobor a Szapáry-mauzóleum kertjében
    Szobor a Szapáry-mauzóleum kertjében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  12. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  13. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  14. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  15. ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  16. ↑ Sorokpolány Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sorokpolány&oldid=27470493”