Ugrás a tartalomhoz

Sitke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Fülemülesitke.
Sitke
A kálváriakápolna
A kálváriakápolna
Sitke címere
Sitke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterMorgós István (független)[1]
Irányítószám9671
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség690 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″47.242711°N 17.024700°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″47.242711°N 17.024700°E
Sitke (Vas vármegye)
Sitke
Sitke
Pozíció Vas vármegye térképén
Sitke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sitke község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sárvár keleti szomszédságában fekszik, a város központjától mintegy 8 kilométerre.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighúzódik, annak főutcájaként, kelet-nyugat irányban a Pápától Celldömölkön át Sárvárig vezető 834-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási határszéleit emellett érinti még a 84-es főút és a 8451-es út is, de lakott részeit ezek elkerülik.

Lakott területeit vasútvonal sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Nagysimonyi megállóhelye kínálja, Sitke központjától mintegy 4 kilométerre keletre.

Története

[szerkesztés]

A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.

Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-­ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött, 1718 után.

Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőmű­velést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot, az 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.

1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fessler Magdolna (független)[3]
  • 1994–1998: Fessler Magdolna (független)[4]
  • 1998–2002: Domján Lászlóné Kondics Mária (független)[5]
  • 2002–2006: Domján Lászlóné (független)[6]
  • 2006–2010: Morgós István (független)[7]
  • 2010–2014: Morgós István (független)[8]
  • 2014–2019: Morgós István (független)[9]
  • 2019–2024: Morgós István (független)[10]
  • 2024– : Morgós István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
673
674
675
716
703
711
690
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% lengyelnek, 0,1% szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 9,1% evangélikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]

  • Templom légi felvételen, Sitke 2018
    Templom légi felvételen, Sitke 2018
  • Sitke látképe légi fotón 2018
    Sitke látképe légi fotón 2018
  • Sitke madártávlatból 2018
    Sitke madártávlatból 2018
  • Sitke légi fotó 2018
    Sitke légi fotó 2018
  • A sitkei templom a magasból 2018
    A sitkei templom a magasból 2018
  • Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018
    Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018

Nevezetességei

[szerkesztés]
Felsőbüki-Nagy-kastély
A kastély légi fotója
Római katolikus templom Sitke
  • Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (histori­záló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
  • A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erő­dítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét épí­tettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta, 1734-ben.
  • Plébániatemplomát 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben a katolikusok visszavették az evangélikusoktól.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. ↑ Sitke Helységnévtár
  12. ↑ Sitke Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Sitke
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sitke&oldid=27692531”