Kercaszomor

Kercaszomor
Református harangláb Szomorócon
Kercaszomor címere
Becenév: A legbátrabb falu (Communitas Fortissima)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Körmendi
Jogállás	község
Polgármester	Kapornaky Sándor (független)
Irányítószám	9945
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	180 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	14,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 17″, k. h. 16° 20′ 38″46.7881, 16.343961111111
Kercaszomor Pozíció Vas vármegye térképén
Kercaszomor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kercaszomor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kercaszomor (szlovénül Krčica-Somorovci) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 2008. november 20-tól Communitas Fortissima, a „Legbátrabb falu” címet viseli.

1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesítésével.

Fekvése

Kercaszomor a magyar-szlovén határon fekszik, Körmendtől 40 kilométerre, az Őrségben. A falu határában folyik a Kis-Kerka vagy más néven Kerca-patak. A mai település egy körülbelül 5 kilométer hosszú, egyutcás falu képét mutatja, mely eredetileg két különálló település volt: Kerca a község keletebbi, Szomoróc a nyugatabbi rész. Közös főutcájuk országos közútként a 74 176-os útszámozást viseli, amely a 7451-es útból ágazik ki Kerca keleti szélén. A két legközelebbi település észak felé Bajánsenye, dél felé pedig Magyarszombatfa.

Kerca és Szomoróc története

Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (a 10-11. században) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A térségben a legkorábbi ismert védmű a Vasvár térségében ma is látható, 10 kilométer hosszú, úgynevezett „római sánc” volt. Áteresztő pontja a Vaskapu, melytől nyugat felé haladva a Katonák útján, a portyák óta használt hadúton juthatunk el az Őrségbe. A legkülső gyepűvonal a Muraszombat (Murska Sobota , Szlovénia) és Regede (Radkersburg, Ausztria) előtti áteresztő pont a Böröce-hegy és a Maláka közötti szűk lapályon határozható meg, amit szintén Vaskapunak neveztek.

Kercaszomor látképe a magasból

Kercaszomor katolikus templom, légi fotó

A kercaszomori református templom

Az alig kivehető földsánc a Szent Vencel templom romjait rejti

A településtől délre található, Pusztatemető nevű helyen, a Szent Vencel templom fontos határpont volt a Kerca-őrök falujának (villa speculatorum Kurchyte) közelében; az Őrség három fő egyházas helyének egyike (Őriszentpéter és Hodos mellett). Kerca falvát egy okirat 1452-ben Kápolnáskerca néven említi.

A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. Falvaikat 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári uradalom részeként a Batthyány család birtokába került. A 16. században a környéket még elkerülte a török hódítás. A század második felében a teljes lakosság a reformáció svájci irányzatának követője lett. Kerca ekkor is megtartotta központi szerepét. 1600-tól, Kanizsa eleste után közel egy évszázadra az Őrség is a török adófizetőjévé vált. A súlyos adók és a gyakori, fogolyszedéssel is járó török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát. (Az őrségi talaj legfeljebb a belévetett mag 2-3 szorosát adta.) A felszabadító harcok újabb demográfiai katasztrófát hoztak, amit súlyosbított a rekatolizált Batthyányiak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése. Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség egyik korai nyelvemléke. Sanyaházi György kercai református prédikátor kéziratban megmaradt prédikációja így kezdődik: „Elpusztultak az Istennek templomi, úgy annyira, hogy rókák és vadak lakják azokat ..."

1732-ben az Őrség protestáns templomait erőszakkal elfoglalták és átadták a katolikusoknak. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa átadva a hívek nélküli plébánosnak, a hitükhöz és maradék szabadságukhoz ragaszkodó nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre járhattak istentiszteletre, egészen II. József türelmi rendeletéig. A 19. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait.

Az 1848-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a Rákóczi-felkelésbőlis. A kiváltságokért vívott küzdelem ekkor okafogyottá vált.

Az első világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált.

A szomoróci felkelés

Szomorócot 1919. augusztus 12-én, az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai (ez a kisantant csapataitól nem számított egyedi esetnek). A falu lakossága ebben az időben színmagyar (és egységesen református vallású) volt.

1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Az akció 23 órakor indult a Kerca községben állomásozó határőr kirendeltség vezetője, Rankay József hadnagy vezetésével; 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kercai és szomoróczi férfi lakosok részvételével. A megszállókat Domonkosfáig (Domanjševci) űzték. A küzdelemhez szükséges fegyvereket Rankay József határőr főhadnagy adta a határőrség készletéből. A Szomoróczról menekülő megszálló katonák eldobálták fegyvereiket, és a szomoróczi felkelők ezeket is összeszedték. A megszállók azonban többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, és Szomorócz ismét idegen uralom alá került. A határőröket és a kercai felkelőket visszaszorították Kercára, ezért a résztvevők közül meghurcoltatásuk irataiból csak a szomorócziak neve ismerjük:

• Ábrahám Lajos,
• Császár Antal,
• Horváth Sándor,
• Ingiszi Ferenc,
• Kulcsár Antal,
• Papp József,
• Papp Sándor,
• Pongrácz Sándor,
• ifj. Pongrácz Antal,
• Pongrácz Ferenc,
• Pongrácz Dániel.

Egy korabeli jelentés szerint „a beleegyeledett szomoróczi polgári egyéneket rettenetesen elverték és Muraszombatba kísérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kulturállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróciakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket”.

A harcokban ugyancsak részt vett határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem maradt fenn, vagy eddig nem sikerült felkutatni. Valószínűleg jelentős mértékben a bátor kiállásnak is köszönhetően a Határmegállapító Bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak. 1922. február 8-án a megszállók kivonultak, és február 9-én Szomoróc csatlakozott az anyaországhoz.

A falu visszatérésének évfordulóját 1923-tól 1948-ig minden évben megünnepelték a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál és a közelében ültetett Tisza István emlékfánál. A megszállók kiűzésére emlékeztet a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett harang is, amin a következő felirat olvasható:

„Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.”

Communitas Fortissima

A kisantant csapatai által megszállt magyar települések közül csak Balassagyarmaton kelt fel ellenük a szomorócihoz hasonló módon a lakosság. Ennek elismeréseképpen Balassagyarmat ezért megkapta a „Civitas Fortissima” (legbátrabb város) címet. Zsiga Tibor történész kezdeményezésére Kercaszomor képviselőtestülete 2002 februárjában rendeletet alkotott arról, hogy kéri a falunak a „Communitas Fortissima”, a (legbátrabb falu) címet. Kérvényüket a Vas megyei közgyűlés támogatásával terjesztették a Belügyminisztérium elé. Addig is a 2002. augusztus 1-i falunapon felavatták a felkelés Szervátiusz István alkotta emlékművét, a Vas Megyéért Egyesület pedig megítélte a falunak a „Vas Megye Legbátrabb Községe” címet. A magyar országgyűlés 2006-ban még elutasította a választókerület képviselője, V. Németh Zsolt indítványát, de 2008. október 27-én, november 20-i hatályú emléktörvényével odaítélte a községnek a Communitas Fortissima címet.

"... Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, azért az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül – törvénybe iktatja.

2. § Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.

3. § Kercaszomor község címere a "Communitas Fortissima" jelszóval egészül ki. ..."

Egyéb történelmi érdekességek

2011-ben itt mérték az ország legmagasabb éves csapadékösszegét, amely 756 mm volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Laczó Boldizsár (független)
• 1994–1998: Kulcsár Antal (független)
• 1998–2001: Kulcsár Antal (független)
• 2001–2002: Kapornaky Sándor (független)
• 2002–2006: Kapornaky Sándor (független)
• 2006–2010: Kapornaky Sándor (független)
• 2010–2014: Kapornaky Sándor (független)
• 2014–2019: Kapornaky Sándor (független)
• 2019–2024: Kapornaky Sándor (független)
• 2024– : Kapornaky Sándor (független)

A településen 2001. április 22-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	203	200	198	163	195	176	180
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,5%, református 49,2%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 3,6% (12,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% szlovénnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt református, 20,5% római katolikus, 2,6% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 8,7% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református harangláb a szomoróci falurészen (1877)
• Református templom

Az 1732-ben a katolikusoknak átadott és ezzel hívek nélkül maradt (a régi temetőben álló) régi kercai templom állapota 1788-ra erősen leromlott. A református egyházközség újraszervezése (1782) után a romos templomot a falu lakosai a plébános tiltakozása ellenére lebontották tégláit az új, református templom építéséhez (1788–1790) használták fel (Pataky, 1990). Az építők közül csak Nist Pál kőszegi ácsmester neve maradt fenn.

Képek

• 
  A református templom hátulról
• 
  Istentisztelet a református templomban
• 
  A református templom orgonája

• Páduai Szent Antal katolikus templom

A falu katolikus temploma 1834-ben épült.

• Pusztatemető a Szent Vencel templom romjaival
• Kódisállásos porta (Kerca, 1909)
• 2007-ben a magyar-szlovén határon emlékoszlopot állítottak és körülötte „Hello, szomszéd” emlékparkot alakítottak ki.
• Kerca és Szomoróc határán az emlékoszlopot 2008-ban újraállították, a Tisza István emlékfát újraültetették.

Szomoróci sökfás temető

A lakott területet elhagyva a szomoróci temetőhöz érkezünk, melynek északi részén még látható néhány „sökfa” (süvegfa – őrségi reformátusoknak állított fejfa). A temető keleti, részén a „millenniumi hársfák” állnak 1896-ból, középen ötven évvel idősebb társuk. 2010-ben a ráesett hó súlyától az ágai széttörtek, a fa elpusztult.

Fürge cselle tanösvény

A tanösvény Kercaszomorról indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. Hossza 3,2 km; csak gyalogosan járható.

A múlt század 60-as éveiben a patak új medret kapott, élővilága pusztulásnak indult. A meder rehabilitációját 2006-ban kezdték elt. A tanösvény nemcsak közvetlenül a patak, hanem a rétek és az erdők növényzetét és gazdag lepkefaunáját is bemutatja.

A tanösvény állomásai:

1. A Kerca-patak élővilága 2. Bükkös-gyertyános tölgyes 3. Magaskórós 4. A Kerca menti rétek élővilága 5. Cserjések 6. Őshonos és telepített fafajok 7. Meder-rehabilitáció 8. A Kerca menti rétek lepkefaunája

Képek:

Szomoróczi tanösvény

A tanösvényt bejárva Szomoróc jelenét és múltját tekinthetjük át. A tanösvény Kercaszomor főutcáján halad egy kiágazással a Pusztatemetőhöz és a Szent Vencel templom romjaihoz. A 3 km hosszú tanösvény Kerca és Szomoróc határáról indul; végpontja a falu szélén túl, a szlovén határon van. Autóval, kerékpárral, gyalog egyaránt járható; a Fürge cselle tanösvénnyel kombinálva körtúrára nyújt lehetőséget.

Állomásai:

1. a tanösvényt bemutató, térképes tábla;
2. Kercaszomor, „A legbátrabb község”;
3. a Szent Vencel templom és Szentviszló falu maradványai;
4. református harangláb;
5. tűzoltókocsi;
6. sökfás temető.

Képek:

Regionális és nemzetközi túraútvonalak a falu határában

A falu határában több nemzetközi gyalogtúra útvonala halad át. Itt vezet a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik szakasza is.

Via Sancti Martini – Szent Márton Út

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal gyalogtúrázók számára kijelölt, Kercaszomort érintő útszakasza: Kerkáskápolna – Magyarföld – Berki-hegy – Haricsa – Szent Vencel-templom – Kercaszomor – országhatár (11 km) – Domonkosfa (Domanjševci), Szent Márton-templom (3 km) – Szerdahely (Središce) – Pártosfalva (Prosenjakovci)(6 km)

Vasfüggöny turistaút

A Vasfüggöny turistaút (Iron Curtain Trail) kercaszomori szakasza Bajánsenye (Kotormány) felől érkezve a trianoni határ mentén vezet a Kerca patak hídjáig. Onnan a Fürge cselle tanösvényt és a Pusztatemetőt érintve visz tovább Magyarszombatfa felé.

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra

A túra útvonala Bajánsenye felől érkezik a falu határába, a Kis-hegyen át ér el annak belterületére, majd a Pusztatemetőt érintve halad tovább Magyarszombatfa felé.

Harmóniában a tájjal projekt

A projekt keretében a természetbarát gyepgazdálkodást megismertető interaktív tanösvénytáblákat helyeztek ki az Őrségben és Szlovéniában. A táblák közül kettővel Kercaszomor területén találkozhatunk. A többi tábla helyszíne: Velemér, Szalafő-Felsőszer, Őriszentpéter-Keserűszer, Kondorfa, Bukovnica, Kobilje (2 helyszín), Gibina, Selo, Gornji Petrovci, Dolenci

Rendezvények

• Kercaszomori Falunapok minden év augusztus második hétvégéjén.
• Communitas Fortissima emlékünnep
• Uccu Neki – Fiatalok kezdeményezése, 2019-től minden évben

Neves személyek

• Sanyaházi Csipán György – az 1700-as évek elején néhány évig itt prédikátor, később – több évtizedig – a Pest megyei Tök község lelkipásztora
• Horváth Ferenc (1842, Szombathely – 1932, Szombathely) 1871 és 1922 között – több, mint ötven éven át – kercai plébános. Az elsők között hívta fel a figyelmet az őrségi régi templomok értékeire. Több újságban is publikált. Elkészítette a Hodos – Kerca – Velemér plébániák történetét, ami kéziratban maradt.
• Hodossy Béla (1864, Kerca – 1943, Sárospatak) 1889-től a Sárospataki Tanítóképző Intézet tanára, 1905 és 1923 között igazgatója. Több református egyházzenei szakkönyv szerzője. Néprajzi és pedagógia tanulmányokat is publikált.
• Rankay József (1899, Visk – 1961, Budapest) katona, jogász. A végeredményét tekintve Szomoróc visszatéréséhez vezető 1920-as megmozdulás katonai vezetője. Később (1945 előtt) katonai jogász volt. Szakkönyvei is megjelentek. Kercaszomor díszpolgára.
• Pataky László (1905, Magyaratád – 1997, Győr) református lelkész, egyháztörténész. 1931 és 1954 között Kercán szolgált, ahol Őrség címmel lapot is adott ki. Sírja a kercai református temetőben van. Jelentősebb őrségi vonatkozású művei: Az Őrség a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében – 1990, Az őrségi református egyházmegye története – 1992
• Kapornaky Gyula (1914, Szomoróc – 2001, Szombathely) Az "Őrség költője". Verseskötetei: Vadvirágok Őrség rögén – 1937, Ahogy én írok – 1945, Ének az Őrségről – 1984, Szerelmes dal a szülőföldről – 1996

Források

• Kercaszomor honlapja
• Kercaszomor – Szentviszló Archiválva 2012. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – a Vas megyei várak honlapon
• Eörsegh – Őrség – jegyzetlapok az Őrség történetéhez
• Elpusztult a szomoróci öreghárs [1]
• Az Őrségi Nemzeti Park és a falu tájékoztatói
• Pataky, 1990: Pataky László: Az Őrség múltja a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében. Őrségi Baráti Kör, 1990. 205 p. ISBN 963-04-0433-8
• Kapornaky Sándor: A szomoróci felkelés és a „Fortissima” ügy története. Szórólap. Kercaszomor önkormányzata, 2008.
• Őrségi Nemzeti Park Turisztikai programajánló, 2010.
• Via Sancti Martini – Szent Márton Európai Kulturális Útvonal
• Vasfüggöny Út
• Nagyvőfély.hu: Kercaszomor

További információ

• A Harmóniában a tájjal projekt interaktív tanösvénytáblái