Ugrás a tartalomhoz

Zalkod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalkod
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterTakács József (független)[1]
Irányítószám3957
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség184 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 07″, k. h. 21° 27′ 33″48.185181°N 21.459289°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 07″, k. h. 21° 27′ 33″48.185181°N 21.459289°E
Zalkod (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Zalkod
Zalkod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Zalkod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalkod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalkod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bodrogközben, annak is a délnyugati részén fekszik, a Bodrog bal, és a Tisza jobb partján (utóbbi folyóhoz lényegesen közelebb). A tájegység legdélebbi és egyben legnyugatabbi önálló települése; a Bodrogzug nála délebbre, illetve nyugatabbra eső – lakatlan – részei már a Bodrog jobb partján fekvő Bodrogkeresztúrhoz és Tokajhoz tartozó külterületek.

A szomszédos települések: északkelet felől Viss, kelet felől Kenézlő, délkelet felől Szabolcs, dél felől Timár [utóbbi kettő a Tisza túlsó partján], délnyugat felől Bodrogkeresztúr, nyugat felől Bodrogkisfalud, északnyugat felől pedig Olaszliszka.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, a tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, Kenézlő központján keresztül, a 3802-es útról letérve, a közel 6,5 kilométer hosszú 38 114-es számú mellékúton. Nyugati, mezőgazdasági hasznosítású külterületei és Timár között igény szerint komp közlekedik.[3]

Története

[szerkesztés]

Zalkod Árpád-kori település. Nevét már a pápai tizedjegyzékben említették Zalgoch néven.

1406-ban az Újfalussy család birtoka volt, 1470-ben pedig az Óbégányi család volt Zalkod birtokosa.

A 18. század végén, 19. század elején több birtokosa is volt; a Csapó, Hangácsy, Komjáthy, Poroszlay családok voltak itt a nagyobb birtokosok.

A 20. század elején a Rothmann Mór örököseinek birtokáéban volt.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Zalkodnak 586 magyar lakosa volt, melyből 286 római katolikus, 201 görögkatolikus, 80 református volt.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai felső járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp Gizella (független)[4]
  • 1994–1998: Papp Gizella (független)[5]
  • 1998–2002: Papp Gizella (független)[6]
  • 2002–2006: Papp Gizella (független)[7]
  • 2006–2010: Szendi István (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Papp Gizella (független)[9]
  • 2014–2019: Papp Gizella (független)[10]
  • 2019–2024: Papp Gizella (független)[11]
  • 2024– : Takács József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
208
202
195
190
184
187
184
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,5% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 4,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 13% (21,6% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 85,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 6% református, 15,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1757-ben épült.
  • Szent Mária Magdolna templom
    Szent Mária Magdolna templom
  • Az Istenszülő születése görögkatolikus kápolna

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  10. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  11. ↑ Zalkod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. ↑ Zalkod Helységnévtár
  14. ↑ Zalkod Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalkod&oldid=27361197”