Ugrás a tartalomhoz

Egervár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egervár
Egervár címere
Egervár címere		 Egervár zászlaja
Egervár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterGyerkó Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8913
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség1049 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség98,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 08″, k. h. 16° 51′ 13″46.935519°N 16.853650°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 08″, k. h. 16° 51′ 13″46.935519°N 16.853650°E
Egervár (Zala vármegye)
Egervár
Egervár
Pozíció Zala vármegye térképén
Egervár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egervár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a Zala vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Egri vár.

Egervár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A zalai Sárvíz mellett fekszik. Különálló településrésze Dénesfa, a belterület északi részén.

A megyeszékhely Zalaegerszeg északi szomszédságában helyezkedik el, a város központjátől 11 kilométerre. A további határos települések: észak felől Gősfa, kelet felől Vasboldogasszony, délkelet felől Zalaszentlőrinc, dél-délkelet felől Zalaszentiván, délnyugat felől Nagypáli, északnyugat felől pedig Lakhegy.

Megközelítése

[szerkesztés]

Területén és központján áthalad dél-északi irányban a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közt húzódó 74-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. A főútból a település központjában ágazik ki keleti irányban a 7427-es út Vasboldogasszony és Gősfa felé. Nagypálival és Lakheggyel önkormányzati utak kötik össze.

Vasútvonal nem érinti, de közvetlenül a keleti határa mellett húzódik a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, melynek ráadásul van Egervár nevét viselő állomása is. Egervár-Vasboldogasszony vasútállomás a két névadó település között nagyjából félúton helyezkedik el, a 7427-es út vasúti keresztezésétől nem messze északra, mindkét község központjától 1-1,5 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a 13. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.[4] Nevét 1281-ben említette először oklevél, erődjét pedig 1288-ban említették először az írásos forrásokban, amikor a vár éppen gazdát cserélt: János nádor cserélte el polosniczai várát és birtokait Miklós bánnal Egervár váráért és tartozékaiért. Ez a – korban szokásos építkezési módokból következtethetően fából épült, vesszőfonatokkal és karósorral megerősített – mocsaras rét közepén álló építmény 1313–1325 között, a belháborúk során elpusztult. 1325-ben, a Geregye nemzetségből származó Kalmer fiai, a később magukat Egervárinak nevező János és Mihály birtoka volt, akik birtokaikon megosztoznak, a várat ekkor már nem említették.

A település az Egerváriak alatt

[szerkesztés]

A település a 14.–15. században az Egerváriak birtoka volt. Az Egervári család legkiemelkedőbb tagja, Egervári László volt, aki Mátyás király uralkodása alatt mint bizalmi ember szerepelt, a főrendek sorába emelkedett, és akit II. Ulászló király tett az ország tárnokmesterévé. Egervári László építtette a mai vár elődjét és a település ma is álló templomát, mely 1495-re Szent Katalin tiszteletére épült fel, és a templom mellett 1510-re ferences kolostor is épült, melynek befejezése Egervári Bereck püspök nevéhez fűződik. A kolostor azonban az idők folyamán elpusztult.

Egervár 1497-ben Ulászló királytól mezővárosi jogokat kapott. Egervár a 15. században élte fénykorát.

A Kanizsaiak és a Nádasdyak alatt

[szerkesztés]

A település az Egerváriak után a Kanizsai család, majd a Nádasdyak birtoka lett. A település történetéhez a család tagjai közül Nádasdy Tamás, Nádasdy Ferenc és Nádasdy Kristóf neve és tevékenysége kötődik. Nádasdy Tamás 1542-ben országbíró, 1554-ben az ország nádora lett. A fennmaradt adatok szerint nem sokat tartózkodhatott itt, nevében az ügyeket apja, Nádasdy Ferenc, Vas vármegye főispánja intézte, helyreállíttatta az ekkor már erősen romló várat is.

Egervárt az 1550-es években általában Sárvárról igazgatták, azonban a Nádasdy-birtokok között bizonyos mértékű önállóságot élvezett. Az egervári uradalomhoz ekkor kilenc falu tartozott. Lakosai 1554-ben harmincnégy porta után adóztak. Az 1500-as évek közepén Nádasdy Kristóf átépíttette a várat négysaroktornyos, olaszbástyás várrá, melynek átépítése 1569-re fejeződött be.

1600 körül Kanizsa is török kézre kerül, mely idő után az erődítmény a nyugati országrész egyik legfontosabb végvára lett. Törvénycikkek sora rendelkezett megerősítéséről. A török hódoltság idején Egervár nem pusztult el teljesen, bár megmaradt lakói ebben az időszakban magyar földesuruk mellett a töröknek is adóztak.

Egervár a Széchenyiek alatt

[szerkesztés]

1676-tól 1873-ig a Széchényi család Egervár birtokosa. A család tagjai közül Széchényi György állította helyre romjaiból a templomot, újra betelepítette a falut, termelőképessé tette a szétzilált uradalmat. Fia, Széchényi Zsigmond a mezőváros számára helyi törvénykönyvet alkotott, szabályozta a szőlőhegy rendjét is. Széchényi Ignác nevéhez a templom teljes barokk átalakítása kötődik 1749–1757 között. Ekkor készült a templom szószéke és oltára, melyek a magyar barokk művészet kiemelkedő alkotásai.

A Rákóczi-szabadságharc idején Egervár határában zajlott 1706-ban az úgynevezett győrvári csata, mely a szabadságharc egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó csatája volt.

A vár mai formáját 1712–1713-ban Széchényi Zsigmond idejében kapta, aki ekkor az épület megmentése végett felszámolta a külső védelmi rendszert, és lebontatta az épület északi szárnyát.

A 18. század végén Széchényi Ferenc birtoklásának időszakában komoly gazdasági fellendülés volt érezhető, majd a 19. század második felére Egervár jelentősége erősen háttérbe szorult a Széchényi család más, sokkal jobban jövedelmező birtokai közt. A Széchényiek 1873-ban Solymosy Lászlónak adták el a várat és az uradalmat.

A Solymosyak idején

[szerkesztés]

A Solymosy család kiemelkedő képviselője volt ifjú báró Solymosy László, aki 1930-tól 1945-ig élt Egerváron.

A falu az 1940-es évek után

[szerkesztés]

A falu élete az 1940-es évek végétől kezdődően ismét jelentősen megváltozott. 1948-ban Egervár néven egyesült Egervár és Déneslak, majd 1991-ben a hajdani Déneslak részét képező Lakhegy önálló településként kivált Egervárból.

Egervár 1950-től Zala megyéhez tartozik. Az 1950-es évektől szinte napjainkig meghatározta fejlődését a tíz kilométerre lévő, rendkívül gyors fejlődésnek indult megyeszékhely, Zalaegerszeg.

Lakossága a 20. század közepéig a mezőgazdaságból élt. Az 1950-es évektől egyre többen vállaltak munkát Zalaegerszegen, az iparban, kereskedelemben.

Egervár a középkortól napjainkig megőrizte körzeti központ szerepét. Az 1940-es évektől kezdődő jelentős mértékű elvándorlás az 1980-as évek végén megállt, az 1990-es évektől ismét a lélekszám gyarapodása jellemzi a települést.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Győri József (független)[5]
  • 1994–1998: Győri József (független)[6]
  • 1998–2002: Győri József (független)[7]
  • 2002–2006: Győri József (független)[8]
  • 2006–2010: Németh József (független)[9]
  • 2010–2014: Szijártó József (független)[10]
  • 2014–2019: Gyerkó Gábor (független)[11]
  • 2019–2024: Gyerkó Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Gyerkó Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1051
1042
1012
1014
1027
1067
1049
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 1,5%. A lakosok 75,6%-a római katolikusnak, 1,07% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, románnak és szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt római katolikus, 1,5% református, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 42. fejezetben).

További információk

[szerkesztés]
  • Balogh János: Egervár története; Szolcsányi biz., Eger, 1881
  • Az egervári vár története; szerk. Lackner László; tan. Degré Alajos et al.; 3. jav. kiad.; Zala megye Idegenforgalmi Hivatala., Zalaegerszeg, 1979
  • Vándor László: Egervár, várkastély; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Srágli Lajos–Vándor László: Egervár; szerk. Srágli Lajos; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Egervári Nádasdy-Széchényi-Várkastély Reneszánsz Látogatóközpont. Várkastélytörténet, kiállításvezető, érdekességek; szerk. Virág Zsolt; Várkastély, Egervár–Bp., 2013

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  5. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  12. ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Egervár Helységnévtár
Az egervári várkastély
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egervár&oldid=27674176”