Gercse (Ausztria)
| Gercse (Gritsch) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Rábaszentmárton településrésze |
| Járás | Rábaszentmárton (1971. január 1. – ) |
| Polgármester | Franz Kern (SPÖ) |
| Irányítószám | 8383 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 18″, k. h. 16° 05′ 43″46.921582°N 16.095190°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 18″, k. h. 16° 05′ 43″46.921582°N 16.095190°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gercse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gercse (németül: Gritsch) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Gyanafalvától 3 km-re délnyugatra, a Rába jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]
A település nevét 1387-ben Gerencher alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 8 házat számláltak a településen. 1787-ben 20 házában 113 lakos élt. 1828-ban 20 háza volt 136 lakossal. 1857-be 24 házat és 165 lakost számláltak a településen.
Vályi András szerint " GRICS. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Sz. Mártonyhoz nem meszsze, mellynek filiája, Szent Gothárdhoz más fél mértföldnyire, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Alsó Szolnokéhez, második Osztálybéli.."[2]
Fényes Elek szerint " Grics, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban: 173 kath. lak. Ut. p. Fürstenfeld."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Grics, 31 házzal és 190 németajkú r. kath. lakossal. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. A dobrai uradalomhoz tartozott."[4]
1910-ben 34 háza és 196 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték, az osztrák csendőrség azonban csak 1921 novemberében vonult be a településre. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 113 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Útikápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
További információk
[szerkesztés]- Gercse a dél-burgenlandi települések portálján (németül)
- Rábaszentmárton hivatalos oldala (németül)
- A burgenlandi települések történeti lexikona (németül)
