Kiskarasztos
| Kiskarasztos (Kleinbachselten) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pinkamiske településrésze |
| Járás | Pinkamiske |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Johann Wagner (SPÖ) |
| Irányítószám | 7511 |
| Körzethívószám | 03366 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 1,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 03″, k. h. 16° 18′ 09″47.200800°N 16.302600°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 03″, k. h. 16° 18′ 09″47.200800°N 16.302600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskarasztos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiskarasztos (németül: Kleinbachselten) Pinkamiske településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 15 km-re délkeletre a Teichenbach partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Ősi határőrtelepülés, melynek lakói egykor köznemesi kiváltságokkal rendelkeztek. Karasztost egy 1387-es oklevélben említik először "Karasztus" alakban. Nevét az itt folyó patak egykor kárászban (karausche) gazdag vizéből magyarázzák, de többször szerepel a magyar Harasztos névvel is. 1458-ban "Karaznos", 1469-ben "Craztos", 1475-ben "Karazthws" alakban említik a korabeli forrásokban.[1]
Egy 1720-as okiratban Karasztost "Bachselten" néven nemesi kuriális faluként említik. A két Karasztos közül ez volt a nemesi település, míg Nagykarasztos jobbágyai a vörösvári uradalomhoz tartoztak. A két település között történetük során nagy volt a rivalizálás, mely az újabb korokban is megmaradt.
Vályi András szerint " KARASZTOS. Pakselten. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik P. Miskéhez ném meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[2]
Fényes Elek szerint " Karasztos, (Bachselten), horvát falu, Vas vmegyében: 230 kath., 18 evang. lak., agyagos földekkel, kövér rétekkel. Közbirtokosoké. Ut. p. Kőszeg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Harasztos, 44 házzal és 224 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt.-Mihály."[4]
1910-ben 226, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1926 és 1928 között épült fel a népiskola. 1938-ban a két Karasztos 223 fős roma lakosságából 150 főt hurcoltak az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol elpusztultak. 1971-ben Pinkamiskéhez csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Haranglába.
- A roma áldozatok emlékműve a temetőben.
További információk
[szerkesztés]- Pinkamiske hivatalos oldala
- Kiskarasztos a dél-burgenlandi települések honlapján
- Roma emlékmű avatás Kiskarasztoson[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
