Ugrás a tartalomhoz

Árokszállás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árokszállás (Grafenschachen)
Árokszállás címere
Árokszállás címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
Járás
Alapítás éve1358
PolgármesterRichard Loidl (SPÖ)
Irányítószám7423
Körzethívószám03359
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség1225 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület9,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 47″, k. h. 16° 03′ 59″47.363056°N 16.066389°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 47″, k. h. 16° 03′ 59″47.363056°N 16.066389°E
Árokszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árokszállás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Árokszállás (másképpen „Vasárokszállás”, németül Grafenschachen) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pinkafőtől 4 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.

A kataszteri közösségek Grafenschachen és Hidasrákosd.[2]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Később a bronz, majd a vaskorban is folyamatosan lakott volt. A Wechsel-hegység lábánál a római korban is állt település.

A mai települést 1358-ban "Grofunsah" alakban említik először. 1393-ban "Groffonsah", 1455-ben "Groffenschachen", 1475-ben "Groffumsach" néven szerepel a korabeli forrásokban.[3] A 17. században a Batthyány család birtoka lett és maradt.

Vályi András szerint "GRABENSCHAFTEN. vagy Graberschaften. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság."[4]

Fényes Elek szerint "Grafenschachten, német f., Vas vmegyében, Borostyánkőhöz közel, 648 kath. lak., s paroch. egyházzal. Szép fenyves. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Kőszeg."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint "Árokszállás lakosai r. katholikusok, németajkúak. A házak száma 110, a lakosoké 862. Postája és távírója Pinkafő. Lakosai a földmívelésen kivül faszerszám- és faedény-készítéssel, továbbá szalmafonással foglalkoznak."[6]

1910-ben 1163 lakosából 1096 német, 20 magyar, 7 szlovák, 40 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 2001-ben 1177 lakosából 1146 német, 8 magyar, 5 horvát, 4 cigány, 40 egyéb volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1880-ban épült Johann Lang pinkafői építész tervei szerint.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye