Lődös
| Lődös (Litzelsdorf) | |||
 | |||
| A plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Polgármester | Peter Fassl (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7532 | ||
| Körzethívószám | 03358 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1181 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 292 m | ||
| Terület | 13,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 31″, k. h. 16° 09′ 46″47.208611°N 16.162778°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 31″, k. h. 16° 09′ 46″47.208611°N 16.162778°E | |||
| Lődös weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lődös témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lődös (németül: Litzelsdorf, horvátul: Licištrof) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 10 km-re délre a Strém-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Határában többek között kőeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel. A római korból számos halomsírt is találtak. A városháza falában egy római családi sírkő van befalazva.
A település elődje feltehetően egy határőrfalu volt. A Burgstall-Anger nevű lápos területen egy ismeretlen korú, árokkal és sánccal körülvett csonkakúp alakú kiemelkedés, valószínűleg kora középkori földvár maradványai láthatók. A vár talán a magyar gyepűvédelmi rendszer része lehetett. A mai település első írásos említése 1333-ban a vasvári káptalan oklevelében történt „Ludus” alakban. Ekkor a vörösvári uradalomhoz tartozott, lakói jobbágyok voltak. 1352-ben "Leedesfolua", 1434-ben "Lewdes", 1496-ban "Ledews" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A 17. század elején Lődös a környék gazdasági központja lett, melynek következtében 1676-ban vásártartási jogot kapott. 1757-ben kápolna épült a központban, majd 1823-ban felépült a késő barokk plébániatemplom is. A 20. század elején sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint " LÖDÖS. Lieczerszdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vörösvárhoz egy mértföldnyire, határja középszerű. " [3]
Fényes Elek szerint " Lődős, Liczelsdorf, német mezőváros, Vas vármegyében, Közel Stájerországhoz, 1045 kath. lak. Kath. paroch. szentegyház. Szántóföldjei nehéz mivelésüek. Szőlőhegye nem igen termékeny, és savanyu bort ad. F. u. gr. Erdődy György."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Lödös, nagy falu, 260 házzal és 1729 magyar és németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. A község a Strém patak mellett fekszik. Lakossága igen intelligens és szorgalmas; 1826-ban már magyar iskolája volt. Birtokosok az Erdődyek."[5]
1910-ben 1888 lakosából 1873 német, 12 magyar, 3 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháború súlyos áldozatokat követelt a településtől, a harcoknak a helyiek közül 180-an estek áldozatul. 2001-ben 1151 lakosa volt, ebből 1131 német, 8 magyar, 6 horvát, 6 egyéb nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1823-ban épült késő barokk stílusban. Főoltárképe a 18. század végén készült, értékesek még a 18. századi stáció képei is.
- Patrizius-kápolna és a pestisoszlop 1757-ben épült.
- 2. századi római sírkő a városháza falában.
- Határában a “Burgstall Anger” nevű lápos területen árokkal és sánccal körülvett csonka kúp alakú kiemelkedés található, mely feltehetően egy középkori vár volt. Története, sorsa ismeretlen.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Lődös a dél-burgenlandi települések honlapján
- Lődös az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Magyar katolikus lexikon
- Lődös a magyar várak honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
