Kólom
| Kólom (Kulm im Burgenland) | |
 | |
| Kólom főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Monyorókerék része |
| Járás | Monyorókerék (1971. január 1. – ) |
| Alapítás éve | 1221 |
| Polgármester | Walter Strobl (ÖVP) |
| Irányítószám | 7521 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 9,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 16° 27′ 06″47.103800°N 16.451600°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 16° 27′ 06″47.103800°N 16.451600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kólom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kólom (németül: Kulm im Burgenland, horvátul: Kulma) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Monyorókerék központjától 1 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1221-ben II. András királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban "Villa Colon" alakban. 1226-ból személynévként Farkas de Colon szerepel a Békássy család levéltárának egyik oklevelében.[1] 1369-ben I. Lajos király Monyorókerékkel és több környékbeli faluval együtt Kólomot mint királyi birtokot a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Az adománylevélben a település "Colon" néven szerepel. Később "Colon" és "Kolon" alakban is említik.[2] A település mindvégig a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1472-ben Ellerbach Bertold előbb Szent Bereck, majd később a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort alapított itt, melyet fiai János és István 1482 körül újjáépítettek.[2] A kolostor és temploma a mai kólomi temető helyén állt. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat és benne Kólomot is Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg, majd 1517-ben birtokainak felosztása után a birtok unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat Zrínyi Miklósnak adta zálogba. 1545-től délről horvát menekültek telepedtek le a faluban. 1558-ban Zrínyi felvéve a protestáns hitet elüldözte a pálos szerzeteseket a kolostorból, az épületet pedig leromboltatta. Ma már falmaradványai sem láthatók. 1613-tól az uradalom miután Erdődy Tamás bán a Zrínyiektől visszaszerezte újra az Erdődyek birtoka. 1720-ban 12 portát számláltak a faluban. 1787-ben 43 házában 242 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. 1857-ben 44 volt a házak és 358 a lakosok száma.
Vályi András szerint " KÓLOM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Péterfának szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint " Kolon, német falu, Vas vármegyében, a monyorókeréki uradalomban, 332 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. Ut. p. Szombathely."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat."[5]
1910-ben 307, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések alapján 1921-ben Ausztria része lett. Önkéntes tűzoltóegylete 1924-ben alakult. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 188 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1821-ben épült.
- Az északi faluvégen álló Szent Antal-oszlopot 1725-ben emelték.
- Műemléki védettség alatt áll a temető keresztje és három síremléke.
További információk
[szerkesztés]- Kólom a dél-burgenlandi települések portálján
- A burgenlandi települések történeti lexikona
- Várszentmiklós honlapja
- Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A németújvári járás műemléki jegyzéke
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Könyvszemle 1879 IV/6, 349-350.
- ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
