Németszentgrót
| Németszentgrót (Gerersdorf bei Güssing) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Németszentgrót-Sóskútfalu része |
| Járás | Németszentgrót |
| Alapítás éve | 1193 |
| Polgármester | Wilhelm Pammer (ÖVP) |
| Irányítószám | 7542 |
| Körzethívószám | 03328 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 05″, k. h. 16° 15′ 14″47.068060°N 16.253890°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 05″, k. h. 16° 15′ 14″47.068060°N 16.253890°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németszentgrót (németül Gerersdorf bei Güssing) Németszentgrót-Sóskútfalu településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 8 km-re északnyugatra a Zickenbach völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]Németszentgrótot Imre király 1193-ban kiadott oklevele említi először "Gerolt" alakban. Ebben a király megerősíti az apja által 1183-ban alapított szentgotthárdi cisztercita apátságot birtokaiban és az apátság szőlőskertjei között Geroltot is megemlíti. 1428-ban "Gyrolth", 1444-ben "Utraque Gyrolth", 1446-ban "Gyrolth et alia villa Gyrolth", 1455-ben "Gerolth" alakban említik a korabeli források. A Giroltiak, majd a Baumkircherek birtokai közt Limpach és Neusidl falvakkal együtt sorolják fel.[1] A Girolti család itt 1444 és 1447 között kastélyt építtetett. 1455-ben már nem említik, valószínűleg a főúri pártharcokban pusztult el, csekély nyoma maradt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, ezután németekkel telepítették újra. Németszentgrót plébániáját 1789-ben alapították, a mai templomot 1810-ben építették.
Vályi András szerint " SZENT GRÓT. Geresdorf. Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német-Újvárhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja meglehetős, legelője hasznos."[2]
Fényes Elek szerint " Szent-Grót (Német), (Gerisdorf), német falu, Vas vgyében, igen erdős és hegyes vidéken, 879 kath. lak., paroch. szentegyházzal, szép erdővel. F. u. a német-ujvári uradalom. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Német-Szent-Grót nagy község, 153 házzal és 1029 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A községben savanyúvíz-forrás van. A lakosok önsegélyező-egyletet tartanak fenn. Itt van a körjegyzőség székhelye. Egy régi kolostornak a nyomai is láthatók itt és a plebánia levéltárában ide vonatkozó okmányok is találhatók; ugyanitt érdekes, régi könyveket és krónikaszerű feljegyzéseket is őriznek."[4]
1910-ben 917, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés mindkét települést Ausztriához csatolta. 1971-ben Németszentgrótot, Sóskútfalut és Őzgödört egy községben egyesítették.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1810-ben épült.
- Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt útikápolna.
- Falumúzeuma, ahol 18. és 19. századi eredeti parasztházak láthatók. A múzeum 1973-ban egy 18. század elejérol származó dél-burgenlandi lakóház és egy hegyi pince áttelepítésével jött létre. Három évvel később már féltucat népi építménnyel nyílt meg a látogatók előtt. A kis falu ma több mint 30 kisebb-nagyobb épületet, egyebek közt lakóházat, pajtát, présházat, kovácsműhelyt, kamrát és haranglábat foglal magába. Ma Burgenland legnagyobb falumúzeuma.
További információk
[szerkesztés]- Németszentgrót-Sóskútfalu hivatalos oldala (németül)
- Németszentgrót a dél-burgenlandi települések honlapján (németül)
- A németszentgróti falumúzeum honlapja (németül)
- A németszentgróti falumúzeum ismertetője[halott link] (magyarul)
- Magyar katolikus lexikon (magyarul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
