Mencsér
| Mencsér (Rettenbach) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Borostyánkő településrésze |
| Járás | Borostyánkő |
| Alapítás éve | 1388 |
| Polgármester | Robert Marth (SPÖ) |
| Irányítószám | 7434 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 352 fő (2000)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Terület | 5,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 30″, k. h. 16° 14′ 34″47.408300°N 16.242800°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 30″, k. h. 16° 14′ 34″47.408300°N 16.242800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mencsér (németül: Rettenbach) Borostyánkő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A kőszegi határátkelőtől 23 km-re nyugatra, Borostyánkőtől 1 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Borostyánkői-hegységben előkerült marokkövek, kőbalták, kőkalapácsok és halomsírok. A Roth-ház falába egy római sírkő van befalazva. A német telepesek első hulláma a 9. század elején Nagy Károly nyomában érkezett erre a vidékre, míg a második betelepülési hullám a 12. – 13. században következett.
A mai települést 1388-ban "Reutempach, Rohtumpoh" alakban említik először. 1392-ben "Reutempach" néven említik. Borostyánkő várának tartozéka volt.[2] Később, 1668-ban "Retenbach", 1773-ban "Reuttenbach", majd a 19. században általában "Rettenbach" néven szerepel az okiratokban. Német neve patak vöröses színű vízéből származik, melyet a nagy vastartalom színez vörösre.
A faluban 1569-ben 15 házat számláltak, 1645-ben már 23 háza volt, de a népesség száma különösen a 19. század közepén nőtt meg jelentősen. 1836-ban 374 lakosa volt, 1856-ban már 70 ház állt a településen. A század végén és a 20. század elején sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint "RETTENBACH. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Borostyánkőhöz nem meszsze, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Mencsér a szép Körös patak völgyben fekszik. Van 82 háza és 470 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakosa. Postája Borostyánkő, távírója Léka."[4]
1910-ben 440, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971. január 1-jén Mencsér, Edeháza, Újvörösvágás, Háromsátor és Borostyánkő egy közigazgatási egységben egyesült. 2000-ben Mencsérnek 352 lakosa volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mencsér népessége. Osztrák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
