Zsámánd
| Zsámánd (Reinersdorf) | |
 | |
| Zsámánd történelmére jellemző építmény | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Szentkút része |
| Járás | Szentkút |
| Alapítás éve | 1452 |
| Polgármester | Gerhard Schrantz |
| Irányítószám | 7522 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 00′ 37″, k. h. 16° 23′ 20″47.010334°N 16.388966°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 37″, k. h. 16° 23′ 20″47.010334°N 16.388966°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsámánd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsámánd (németül: Reinersdorf, horvátul: Žamar/Samand) Szentkút településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban. Horvátzsámánd (Kroatisch Reinersdorf) és Németzsámánd (Deutsch Reinersdorf) egyesülése.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 11 km-re délkeletre a Strém jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1452-ben "Salman" néven említik először. Ugyanebben az alakban említik az oklevelek 1482-ben, 1494-ben és 1496-ban is. 1631-ig "Zaalmar, Sarmar, Samar" alakban fordul elő a korabeli forrásokban.[1] 1532-ben felégette a török. 1548-ban 11, 1576-ban 14, 1588-ban 21, 1599-ben 23, 1634-ben 24 portát számláltak a településen. 1662-ben a Batthyányak birtokfelosztása után Horvát- és Németzsámándra oszlott. A két községrészt csak 1860-ban egyesítették újra. 1698-ban Szentkút plébániájáhaz tartozott. Az 1750-es Batthyány-urbárium szerint Németzsámádon a Stoisits, Grohotolszky, Bier, Deutsch, Marx és Pfeiffer családoknak voltak házaik. A horvátajkú településen az egyházi feljegyzések szerint a Domasics, Obradovicz, Sovjaz, Frencz, Kovacs, Knazar és Joka családok éltek. 1787-ben 33 háza volt 219 lakossal. 1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. A falu első ismert tanítója az 1847-ben említett Johann Fabiankovits volt. 1857-ben 79 házban 416 lakos élt a településen.
Vályi András szerint "Horvát Zsamánd, Német Zsamánd. 2 falu Vas Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, ’s másfélék is, fekszenek Sz. Kútnak szomszédságában, mellynek filiaji; határbéli földgyeik meglehetősek.."[2]
Fényes Elek szerint "Horvát-Zsamánd, Crobotisch Reimersdorf, horvát f. Vas vgyében, a németujvári uradalomban, 172 kath. lak. Német-Zsamánd, német falu Vas vmegyében, szinte a németujvári uradalomban, 184 kath. lak.."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Zsámánd házainak száma 101, lélekszám 596. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távírója Német-Ujvár. Birtokosai herczeg Batthány Fülöp és gróf Batthyány Zsigmond. A németujvári uradalomhoz tartozott."[4]
1910-ben 528, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett. 1825-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. Lakosságának többsége még 1929-ben is horvát volt. 1966-ban bezárták az iskolát. 1971-ben Zsámándot közigazgatásilag Szentkúthoz csatolták. 1980-ban népdalkör alakult a településen. 2001-ben 206 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Az egykori katolikus népiskola épülete.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Zsámánd a dél-burgenlandi települések honlapján
- Szentkút a dél-burgenlandi települések honlapján
- Várszentmiklós honlapja
- A burgenlandi települések történeti lexikona
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
