Szénásgödör
| Szénásgödör (Heugraben) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Németújvári járás | ||
| Polgármester | Josef Bauer (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7551 | ||
| Körzethívószám | 03326 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 216 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 249 m | ||
| Terület | 6,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 29″47.116667°N 16.191389°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 29″47.116667°N 16.191389°E | |||
| Szénásgödör weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásgödör témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szénásgödör (másképpen Sirovnica, németül: Heugraben, horvátul: Žarnovica) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 14 km-re északnyugatra a Zickenbach bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszak óta éltek emberek. Megtalálták itt a rézkor, a bronzkor és a jégkorszak emberének nyomait is. A római korban területe Pannónia tartományhoz tartozott. A magyarok 900 körül szállták meg ezt a vidéket, ahova a nyugati gyepük védelmére határőrző népeket telepítettek.
A települést 1444-ban "Hathal" alakban említik először. 1455-ben "Zenawelgh alias Heytal", 1475-ben "Zenafelde" alakban említik. A Girolti család birtoka volt.[2] 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. Ezt követően a horvátországi Batthyány birtokokról menekülő horvátokkal telepítették be. Lakói 1580-ban evangélikusok lettek, de a katolikus hitre áttért Batthyány Ádám visszatérítette őket. A 19. században házasság révén a Montenuovo hercegi család birtoka, majd 1892-ben Kottuliszky Teodóra grófnő vásárolta meg.
Fényes Elek szerint "Heugraben, Virovnicza, német falu, Vas vmegyében, 315 kath. lak. Sovány, hegyes határ. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Szombathely."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Sirovnicza, 85 házzal és 531 horvát és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Szt.-Elek. Birtokosok Montenuovo herczeg és Kottulinszky Teodóra grófnő."[4]
1910-ben 487 lakosából 462 horvát, 23 német, 2 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
2001-ben 250 lakosa volt, ebből 216 német, 33 horvát.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma, Baksafalva filiája.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szénésgödör a dél-burgenlandi települések honlapján
- Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
