Strém
| Strém (Strem) | |||
 | |||
| Páduai Szent Antal római katolikus plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Németújvári járás | ||
| Alapítás éve | 1443 | ||
| Polgármester | Bernhard Deutsch (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7522 | ||
| Körzethívószám | 03324 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 900 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 207 m | ||
| Terület | 23,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″47.044167°N 16.414167°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″47.044167°N 16.414167°E | |||
| Strém weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strém témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Strém (németül: Strem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 8 km-re délkeletre, a Strém patak bal partján fekszik.
A kataszteri közösségek Némethásos, Lipóc, Strem és Szombatfa.[2]
Története
[szerkesztés]Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.
A települést 1443-ban "Strem" alakban említik először. 1447-ben "Strem", 1482-ben "Streen", 1496-ban "Sthren", 1500-ban "Strem", 1556-ban "Stren", 1610-ben "Strem" alakban említik a korabeli forrásokban. A 15. században a Héderváry család birtoka volt.[3] Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv "strmen" (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv "streum" alakra megy vissza . A patak régi magyar neve "Ezturmen" volt, mely néven már 1230-ban említik. 1532-ben a török, 1605-ben Bocskai, 1622-ben Bethlen hadai égették fel. 1704-ben és 1706-ban kurucok támadták. 1720-ban 63 portát számláltak itt. 1787-ben 149 házában 895 lakos élt. 1828-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát 1852-ben építették, plébániáját 1877-ben alapították.
Vályi András szerint " STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "[4]
Fényes Elek szerint " Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf."[6]
1910-ben 1383 lakosa volt, 1186 német, 121 horvát, 76 magyar.[7] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.
2001-ben 949 lakosából 922 német, 18 magyar, 9 horvát volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1852-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=[halott link]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
