Ugrás a tartalomhoz

Murafüzes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murafüzes (Tropovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCsendlak
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterFranc Horvat
Irányítószám9251
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség476 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület2,64 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 53″, k. h. 16° 05′ 51″46.648056°N 16.097500°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 53″, k. h. 16° 05′ 51″46.648056°N 16.097500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Murafüzes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Murafüzes (korábban Tropócz, szlovénül: Tropovci, vendül Tropouvci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 8 km-re délnyugatra a Mura bal partján a Mokos-patak mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Tropolch in districtu Beelmura" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.

1687, a Széchy család fiági kihalása után a Batthyány családé lett.

1837-ben 158 lakosából 144 katolikus, 14 evangélikus volt. Ekkor a tótsági járás részét képezte. A 19. század második felében nevét Tropóczról Füzesre, majd Murafüzesre módosították. Nevében a tropovlje vend szó füzest jelent.

Vályi András szerint " TROPÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tiszinához közel, ’s annak filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van."[3]

Fényes Elek szerint " Tropóc, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 148 kath., 10 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Füzes. Házszám 47, lélekszám 279. Lakosai vendek és r. kath. vallásúak. Postája Ferenczfalva, távírója Mura-Szombat."[5]

1910-ben 310, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 488 lakosa volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  6. http://www.cyclingarchives.com/coureurfiche.php?coureurid=13510
  7. http://lexikon.katolikus.hu/S/Szerecz.html