Pálmafa (település)
| Pálmafa (Puževci) | |
 | |
| Pálmafa evangélikus kápolnája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9265 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 163 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 205 m |
| Terület | 2,61 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 23″, k. h. 16° 04′ 51″46.706389°N 16.080833°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 23″, k. h. 16° 04′ 51″46.706389°N 16.080833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmafa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pálmafa (korábban Pussócz, szlovénül: Puževci, vendül Pužavci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 10 km-re északnyugatra, a Lendva-patak és a Bodó- (vagy Bodonci) patak összefolyásánál fekszik. Pálmafa útmenti település. Két része Felső- és Alsó-Pálmafa. Az alsó része sík területen, a Ravenskón található, a felső a Vendvidéki-dombság (Goričko) lejtőin. Az alsó rész a Muraszombatot Vashidegkúttal összekötő aszfaltozott országút mentén fekszik, a Bodonci-patak mentén. A felső részen található a tűzoltóállomás. Innen a Muraszombat-Felsőlendva útra lehet kijutni.
Története
[szerkesztés]A falu területén már a római korban éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában talált halomsírok és egy nagyméretű római villa maradványai.
Első írásos említése 1365-ből való "Pucafolua" néven. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Pusouch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Pusóc) szerepel.[2] 1698-ban a faluban 30-an laktak.
Az 1687. szeptember 15-én a vasvári káptalan előtt kelt szerződés szerint gróf Kéry Ferenc és neje gróf Széchy Julianna több más birtokukkal együtt eladja gróf Szapáry Péternek „Pusócz” faluban levő birtokát is.
Vályi András szerint " PUZONCZ, vagy Pusócz. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hidegkútnak szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint „Puczócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 109 evang. lak.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Pálmafa, Lendvamenti vend község, 47 házzal és 262 ev. lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Mura-Szombat. Itt ömlik a Bodó patak a Lendvába.”[5]
1910-ben 289, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.
2001-ben a faluban összesen 57 család élt, ami 193 főt jelentett. A falusiak közül 42-en helyben dolgoznak, 51-en nyugdíjasok. Az aktívak főként a mezőgazdaságban dolgoznak: szarvasmarhát tenyésztenek és tejet értékesítenek, vagy cukorrépát termesztenek. Mindazonáltal az állattenyésztés jelentősen visszaesett az 1990-es években. 2001-ben 18 gazdaság működött az iparban, tíz évvel korábban még 42. Kizárólag mezőgazdaságból csak egy farm élt, 11 évvel korábban még 18 ilyen volt. Minden egyéb a mezőgazdasági üzemekben folyik. A háztartások tagjai közül legalább egy személy más ágazatban dolgozik. Tervezik a falu csatornázását. 2002-ben 194 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- evangélikus kápolnája 1890-ben épült neogótikus stílusban.
- Határában az erdőben római kori halomsírok találhatók.
- Határában római „villa rustica” maradványai kerültek elő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 346. o. ISBN 963-9257-15-X
