Adorjánfalva
| Adorjánfalva (Odranci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Adorjánfalva |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1375 |
| Polgármester | Ivan Markoja |
| Irányítószám | 9233 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1632 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 249 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Terület | 6,9 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′, k. h. 16° 17′46.583333°N 16.283333°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 16° 17′46.583333°N 16.283333°E | |
 | |
| Adorjánfalva község elhelyezkedése | |
| Adorjánfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adorjánfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adorjánfalva (korábban Adriáncz, szlovénül: Odranci) település és egyben az azonos nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken. A település mindig szlovén lakosságú volt, az „Adorjánfalva” nevet a 19. század végi földrajznév-magyarosítási hullám során kapta. Ez e név azóta feledésbe merült, a helyi magyarok sem használják, a térképeken nem szerepel.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 13 km-re délkeletre, a Csernec-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1375-ből származik "Adrianfiamyalhaza" néven. 1381-ben "pred. Michaelis filii Adriani" alakban említik. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Adrianch" néven Nemti várának tartozékai között sorolják fel. 1430-ban "Adoriancz", 1524-ben "Oderyancz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1481-ben akkor említik, amikor a Bánffyak császári csapatok által elpusztított birtokait a király mentesíti az adófizetés alól.
Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott. A 19. században a Gyika család birtoka volt.
Vályi András szerint " ÁDRIÁNTZ. Tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban, Belatintzhoz, mellynek filiája nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, réttye is elég; de más fogyatkozásaiért harmadik Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint " Adriáncz, falu, Zala vgyében, a rónán, A. Lendvához 2 óra, Gyikáné asszonyságé; lakják vandalusok, kik semmit sem tudnak magyarul. A földmivelés, és a marhatenyésztés náluk virágzik. – Itt ezen helység a többi közel lévőkkel együtt a Mura-folyam mellett leginkább szép lovakkal dicsekedhetik. – Lakosi mind tehetős és gazdag emberek, és r. kath. vallásuak. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, hajdina, kukoricza, köles, és mindenféle isméretes nyári takarmány nagy mennyiségben."[4]
1910-ben 1624, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 1619 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma hosszas hatósági akadályoztatás és huzavona után 1964 és 1977 között épült fel Janez Valentinčič építész tervei szerint. Elődje egy 1862-ben épített Szentháromság-kápolna volt, melyet 1965-ben bontottak le.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest 1890.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]
