Drávaszentiván
| Drávaszentiván (Ivanovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Csáktornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Branko Šalamon |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1922 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 05″, k. h. 16° 28′ 37″46.368056°N 16.476944°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 05″, k. h. 16° 28′ 37″46.368056°N 16.476944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszentiván témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávaszentiván (horvátul: Ivanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornya központjától 3 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1367-ben "Iuahonouch" alakban történt. 1478-ban "Ibanowecz" néven említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]
1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. Ezután 1671-ig a Zrínyiek birtoka, amikor Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták. Ekkor a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1789-ben a falut a csáktornyai plébániához csatolták. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " IVANOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Mártonhoz nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű."[3]
A település első iskolája 1871-ben épült. 1910-ben 845, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A mai iskola 1997-ben épült fel. 2001-ben a falunak 2195 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Vitus (Vid) tiszteletére szentelt plébániatemploma.
További információk
[szerkesztés]- Csáktornya város hivatalos oldala
- A drávaszentiváni plébánia a varasdi püspökség honlapján[halott link]
- A helyi alapiskola honlapja
- A Muraköz története évszámokban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
