Mikófa
| Mikófa (Miklavec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1490 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40316 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 391 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 06″, k. h. 16° 30′ 22″46.485000°N 16.506111°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 06″, k. h. 16° 30′ 22″46.485000°N 16.506111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikófa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mikófa (horvátul: Miklavec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottyornyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 12 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 4 km-re északnyugatra a Mura jobb partján fekszik. Alsóferencfalvától csak a Jalšovnica-patak választja el.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1490-ből származik "Mychklowycz" alakban. 1505-ben "Mykowczy" néven említik.[2] 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MIKLOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."[3]
A településnek 1910-ben a szomszédos Alsóferencfalvával együtt 626, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 568 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 1804-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.