Muraréthát
| Muraréthát (Štrukovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszerdahely |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1458 |
| Polgármester | Josip Dobranić |
| Irányítószám | 40316 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 325 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 28′ 26″, k. h. 16° 25′ 41″46.474000°N 16.428000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 26″, k. h. 16° 25′ 41″46.474000°N 16.428000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraréthát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Muraréthát (horvátul: Štrukovec, vendül Štrükovci) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 10 km-re északra, községközpontjától Muraszerdahelytől 6 km-re délre a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1458-ban "Poss. Strwpkowcz" alakban említik először.[2] A csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A 18. század végén a Pogledich családé, majd Festetich György vásárolta meg és a 20. századig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint " STRUKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Pogledics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szelniczának szomszédságában, ’s annak filiája; határja sovány."[3]
1910-ben 346, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. . 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 2001-ben 418 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Skapulárés Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája.
Védett kulturális emlék a volt Festetich-major intézői háza.[4] Földszintes, téglalap alaprajzú, későbarokk-klasszicista stílusú épület, főhomlokzatán árkádos verandával. A muraközi hasonló rendeltetésű épületek tipikus példája.
További információk
[szerkesztés]- Muraszerdahely hivatalos oldala
- Muraszerdahely információs portálja Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A kápolna képe[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1124.
