Petesháza
| Petesháza (Petišovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1381 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 788 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Terület | 6,33 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 33″, k. h. 16° 27′ 52″46.525833°N 16.464444°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 33″, k. h. 16° 27′ 52″46.525833°N 16.464444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petesháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petesháza (szlovénül: Petišovci) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Lendvától 5 km-re délre a Lendva és a Mura között a horvát határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1381-ből származik "Predium Pethes" alakban. 1389-ben "Pred. Pethushaza", 1524-ben "Villa Petheshaza" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint „ PETESHÁZA. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Alsó Lendvához közel, mellynek filiája, határja középszerű.”[3]
Fényes Elek szerint „ Petesháza, magyar falu, Zala vgyében, az alsó-lendvai uradalomban, 521 kath. lak.”[4]
1910-ben 900, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 843 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rozália tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
- A falu 4 m magas Mária-oszlopát 1800-ban emelték.
- Az iskolaépületet 1906-ban építették.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
