Majorlak
| Majorlak (Marof) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1477 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 16° 22′ 59″46.528000°N 16.383000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 16° 22′ 59″46.528000°N 16.383000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majorlak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Majorlak (horvátul: Marof), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Neve 1477-ben "Marhoff" szerepel először egy muraközi köznemes nevében, tehát ekkor már létezett.[2] A csáktornyai uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MAROF. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonyhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó."[3]
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 111 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
