Ugrás a tartalomhoz

Tótszentmárton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótszentmárton
A tótszentmártoni római katolikus templom főoltára
A tótszentmártoni római katolikus templom főoltára
Tótszentmárton címere
Tótszentmárton címere		 Tótszentmárton zászlaja
Tótszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterButykai Gyula (független)[1]
Irányítószám8865
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség695 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″46.416667°N 16.816667°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″46.416667°N 16.816667°E
Tótszentmárton (Zala vármegye)
Tótszentmárton
Tótszentmárton
Pozíció Zala vármegye térképén
Tótszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Flórián
A tótszentmártoni templom előtt álló Szent Flórián-szobor egy a települést sújtó régi tűzvésznek állít emléket

Tótszentmárton község (horvátul: Sumarton[3]) Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Tótszentmárton Nagykanizsától délnyugatra, a 7-es főúttól három kilométerre délre, a horvát határhoz közel található; központján a 6835-ös utat az előbbi főúttal összekötő, Tótszerdahely-Becsehely közti 6836-os út vezet végig.

Utcanevek: Alkotmány, Arany János, Béke, Dózsa György tér, József Attila, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Szent Márton utca

Története

[szerkesztés]

A zágrábi püspöki lajstrom szerint Szentmárton már 1334-ben önálló plébánia volt, más adatok szerint első temploma 1337 illetve 1344 körül épült fel. Annyi azonban biztos, hogy a templom felszentelése Nagy Lajos király uralmának idejére esett.

1539-ben a Zichy családbeliek és özv. Zichy Zsigmondné, akkor Wyczmand-i Andrásné Sarkan Klára közti perben végeznek tanúkihallgatást a környéken. 1542-ben Tarrodi Mátyásnak 13, Chwthi Jánosnak 5, Theryek Tamásnak, Rathky Gáspárnak, Herman Lászlónak és a helyi plébánosnak 1-1 portáját írták össze.[4] 1548-ban a falut felégették és elnéptelenedett. Ennek ellenére ezek után összeírták Tarrodi Mátyás 3 fizető portáját, 14 vagy 22 szegény embert, és egy nemesi kúriát. 1566-ban elpusztultként tüntetik fel. A 17. század végén horvátokkal települt újra.

Az elpusztult község újraszületése után, 1690 körül, Nádasdy Miklós zágrábi kanonok a vidoveci plébánost bízta meg az itteni lelkipásztori feladatok ellátásával is.

Közélete

[szerkesztés]

Szinte mindenki, aki valaha is írt Szentmártonról, a falu lakóit igen vallásosnak mutatja be. A katolikus valláshoz erősen kapcsolódik a búcsúba járás. A településnek kettős búcsúja van, Szent Antal (június 13.) és Szent Márton (november 11.) napján.

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dombai Tibor (független)[5]
  • 1994–1998: Dombai Tibor (független horvát kisebbségi)[6]
  • 1998–2002: Vlasics Lajos (független)[7]
  • 2002–2006: Vlasics Lajos (független horvát kisebbségi)[8]
  • 2006–2010: Vlasics Lajos (független)[9]
  • 2010–2014: Czapári Márton (független)[10]
  • 2014–2019: Czapári Márton (független)[11]
  • 2019–2024: Mihovics József (független)[12]
  • 2024– : Butykai Gyula (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
840
839
834
741
704
692
695
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 57,3%, horvát 41,2%, cigány 0,67%, német 0,42%. A lakosok 74,5%-a római katolikusnak, 1,55% reformátusnak, 0,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 81,1%-a vallotta magát magyarnak, 37,4% horvátnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,4% németnek, 0,3% görögnek, 0,1% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,3% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 3% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[14]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Meszlényi Antal (1894–1984), katolikus pap, protonotárius kanonok, esztergomi nagyprépost, több bölcseleti könyv szerzője.
  • Itt született 1948-ban Horváth József Jedlik Ányos-díjas technikus, üzletember.
  • Itt szolgált Horváth István Sándor (1969) magyar katolikus pap, zalalövői plébános, egyházi író.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton római katolikus templom.[15] Mivel a község temploma sok más faluéval ellentétben nem vályogból, hanem kőből és téglából épült, a törökök után hamar helyre lehetett állítani. Az 1716. évi canonica visitatio emlékezik meg a már felújított templomról. 18. századi plébánosai szinte kivétel nélkül muraközi származásúak voltak és Zágrábban végezték tanulmányaikat.A templom főoltárának festményét, Károly Gyula festette 1949-ben. Külön érdekesség, hogy a nagyböjti időszakban nem a megszokott, Szent Mártont ábrázoló oltárképet láthatjuk. Tótszentmártonban ugyanis létezik egy úgynevezett nagyböjti oltárkép is, melyet kizárólag a szent negyven nap ideje alatt használnak. Ezen a megfeszített Krisztus látható, kétoldalt pedig Mária illetve Mária Magdolna.
  • Nyaranta fafaragó alkotótábort rendeznek a községben, melynek alkotásai láthatók a köztereken.
  • Helytörténeti kiállítás. „Naša Hiža - A mi házunk”[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Mészáros Ádám: Tótszentmárton története, Tótszentmárton Község Önkormányzata és a Sumarton Kulturális Egyesület, Vél Kft., Tótszentmárton 2001.
  1. ↑ a b Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Dic. Zala I., Proc. min. colon. 13.1; Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton), 3.
  5. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  7. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  11. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  12. ↑ Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  13. ↑ Területi adatok Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Tótszentmárton Helységnévtár
  15. ↑ http://www.viasanctimartini.eu/telepulesek/totszentmarton
  16. ↑ [1]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tótszentmárton&oldid=27609894”