Ugrás a tartalomhoz

Gősfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gősfa
Gősfa címere
Gősfa címere		 Gősfa zászlaja
Gősfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterMáté Tamás (független)[1]
Irányítószám8913
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség305 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°E
Gősfa (Zala vármegye)
Gősfa
Gősfa
Pozíció Zala vármegye térképén
Gősfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gősfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gősfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi peremén fekszik, a megyeszékhely Zalaegerszegtől körülbelül 12 kilométerre északra, Vasvártól hasonló távolságra délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Győrvár, kelet felől Nagytilaj, délkelet felől Pókaszepetk és Kemendollár, dél felől Vasboldogasszony, délnyugat felől Egervár, nyugat-északnyugat felől pedig Lakhegy.

Megközelítése

[szerkesztés]

Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, de az a község területét nem érinti. Központján csak a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére pedig az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.

A hazai vasútvonalak közül a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Egervár-Vasboldogasszony vasútállomás kínálja, mintegy 3 kilométerre délre.

Története

[szerkesztés]

Gősfa első írásos említése 1389-ből ismert.[3] A középkorban az egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett helységet 1664, a vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.

A településen polgárőrség működik.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Gyula (független)[5]
  • 1994–1998: Mátyás Zoltán (független)[6]
  • 1998–2002: Farkas Tiborné (független)[7]
  • 2002–2006: Farkas Tiborné (független)[8]
  • 2006–2010: Farkas Tiborné (független)[9]
  • 2010–2014: Farkas Tiborné (független)[10]
  • 2014–2019: Farkas Tiborné (független)[11]
  • 2019–2024: Farkas Tiborné (független)[12]
  • 2024– : Máté Tamás (független)[1]

Oktatás, kultúra, egészségügy

[szerkesztés]

A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.[13] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt ott.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
321
316
307
308
297
310
305
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton-templom (1902)[3]
  • Helytörténeti gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)[17]
  • Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
  • Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.[17]
  • Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.[17]
  • A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Gősfa temploma a Via Sancti Martini honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  4. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. ↑ Oktatás, kultúra a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  14. ↑ Egészségügy és szociális ellátás a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  15. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  16. ↑ Gősfa Helységnévtár
  17. ↑ a b c Turizmus a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  18. ↑ A pince a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 28.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gősfa&oldid=27677994”