Újkökényes
| Újkökényes (Kukeč) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1395 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9206 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 319 m |
| Terület | 3,3 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 08″, k. h. 16° 12′ 56″46.752339°N 16.215497°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 08″, k. h. 16° 12′ 56″46.752339°N 16.215497°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újkökényes (korábban Kükecs, Kicsevölgye, Kusecvölgye , szlovénül: Kukeč, vend neve Kükeč vagy Kükečko) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 18 km-re északra, Péterhegytől 6 km-re délre, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Bokrácsi-patak (Bokrački-potok) partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Első valószínű írásos említése 1395-ben történt "Eyczevölgye" néven ez azonban még nem bizonyos. Minden kétséget kizáróan 1403-ban említik először "Kuchetzvelg" néven. 1414-ben "Kychevelgh", 1419-ben "Kyceuelgh", 1457-ben "Kyczewelge", 1462-ben és 1465-ben "Kiczewelge, Chiczewelgye", 1472-ben "Kychaczdolia" néven szerepel a korabeli oklevelekben. Az ivanóci Gálfi és a Nádasdi (Darabos) család birtoka volt.[2]
1407-től az Elöljáró család is birtokosa. Zsigmond király ugyanis a vasvári káptalannak ebben az évben meghagyta, hogy Gallus de Elewyaro-t, a Vas vármegyei Nádasd, Maczfalva, Németfalu, Almás, Halogy, Csepencz, Markócz, Ivanócz, Endre, Kucseczvölgye és Petenincz azaz Petáncz birtokok harmadrészébe iktassa be, ami 1407 február havában ellenmondás nélkül meg is történt.[3] A 17. századtól a falura már csak a Kükecs alakot használták. Később a Szapáry és Inkey családok és mások a birtokosai.
Vályi András szerint " KÜKECS. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Szapáry, Inkey, és több Uraságok; lakosai katolikusok, fekszik Kantsóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, egyéb javai vannak, de földgye selejtes. " [4]
Fényes Elek szerint " Kükecs, vindus falu, Vas vmegyében, ut. p. Radkersburg: 175 evang., 38 kath. lak. Határa felette köves sovány; de híres nemes bort terem. Közbirtokosoké."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint "Kökényes, 61 házzal és 324 r. kath. és ág. ev. vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány."[6]
A 19. században változtatták nevét Kökényesre, majd Újkökényes lett a neve. 1898-ban lakóinak száma még 128 fő volt, amelynek nagy része evangélikus vallásfelekezethez tartozott. 1910-ben 292, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. 1919-ig Vas vármegye Muraszombati járásának része volt. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság egyik legkisebb településének számított, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták (1929-től Jugoszlávia). 1941-től 1945-ig ismét Magyarországhoz tartozott. 1991 óta Szlovénia része. Egyházilag a felsőszentbenedeki plébánia része. Lakóinak száma legutóbb hatvanhárom fő volt. A terület nem eléggé termékeny, viszont nagyon alkalmasnak bizonyul ma is jóféle bor termelésére.
További információk
[szerkesztés]- Újkökényes Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja Archiválva 2008. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Kukeč
- Újkökényes Szlovénia térképén
Források
[szerkesztés]- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 886. o. ISBN 963-9257-17-6
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Turul 1943. Vegyes. Az Előljáró-család 1415. évi címereslevele.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
