Felsőcsalogány
| Felsőcsalogány (Gornji Slaveči) | |
 | |
| Felsőcsalogány téli látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Kuzma |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Jožef Škalič |
| Irányítószám | 9263 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 433 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Terület | 4,71 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 57″, k. h. 16° 03′ 56″46.815822°N 16.065569°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 57″, k. h. 16° 03′ 56″46.815822°N 16.065569°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsalogány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőcsalogány (korábban Felső Szlavecsa, szlovénül: Gornji Slaveči, vendül Gorenji Slaveči vagy Zgornji Slaveči, németül: Ober Slabitsch) falu, egykor önálló község a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Kuzma községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 28 km-re északnyugatra, Kuzmától 2 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Lukaj-patak partján az osztrák határ mellett fekszik.
A falunak van roma kisebbsége is, amely eredetileg a közeli Seregházáról vándorolt át ide.
Története
[szerkesztés]A települést 1365-ben "Felseueche" alakban említik először. 1366-ban "Felsozaloucha in dystrictu Waralyakurniky" néven szerepel. Ugyanilyen nevű helységet sorolnak fel 1387-ben Dobra várának tartozékai között is "Zaloucha, Zalocha" néven.[2] 1499-ben németül "Felsewzalocha" néven nevezik. 1698-ban a győri püspökség feljegyzésében "Fölsö Szlavecsa" alakban említik.
Dobrát 1387-ben kapja királyi adományként a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós nádor. Az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásánál Szlavecsa is szerepel. Később a felsőlendvai uradalom része lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. 1890-ben már Felsőcsalogány a hivatalos neve. Ekkor 528 lakosa volt, melyből 508 szlovén, 16 német és 4 magyar nemzetiségű.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szlavecza. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Nádasdy Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik meglehetősek."[3]
Fényes Elek szerint "Szlavecsa, vindus falu, Vas vmegyében, hegyek közt, a felső-lendvai uradalomban. Ut. p. Radkerburg 1 3/4 óra.. " [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Felső-Csalogány vend falu, 91 házzal és 528 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. A Nádasdy grófok földesurasága alá tartozott."[5]
1910-ben 614, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 643 szlovén, 2 német, 2 magyar és 4 egyéb nemzetiségű lakosa volt. Közülük 247 volt katolikus és 404 evangélikus vallású. 1931-ben 647 lakosa volt. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1971-ben 547 lakosa, 114 háza és 118 háztartása volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 482 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Evangélikus plébániatemplomát 1928-ban építették, 1938-ban Cmerekar wernsee-i festőművész festette ki. Orgonáját Anton Jenko ljubljanai orgonaépítő mester készítette 1987-ben. A templom melletti plébániaház 1981-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Lenarsich Imre író, fotográfus, publicista.
További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
- Matija Slavič, Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
