Sorokpolány
| Sorokpolány | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szombathelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mező Gáborné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9773 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 762 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,29 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″47.133333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″47.133333°N 16.666667°E | |||
 Sorokpolány
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Sorokpolány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sorokpolány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sorokpolány község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Gyöngyös-sík déli peremén, a Sorok-patak jobb partján emelkedő magaslaton fekszik, Szombathelytől 14 kilométerre dél-délkeletre.
Főutcája a 8704-es út, közigazgatási területét érintik még a 8442-es és a 8705-ös utak is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Ják-Balogunyom vasútállomása, bő 5 kilométerre északnyugatra.
Története
[szerkesztés]Sorokpolány 1939-ben keletkezett Sorkipolány és Sorokújfalu egyesítésével.
1265-ben Pulan néven említik először. Neve az ősszláv polanya (= nyílt kopár térség, síkság) főnévből származik. 1301-ben Palan, 1410-ben Polyan néven említik. 1301-ben Szent-László tiszteletére szentelt kápolna állt határában. Az Unyani, Polyáni és más családoké volt. Sorokújfalu első említése 1450-ből Poss. Wyfalw alakban történik. A Hidvégieké és más nemeseké volt.[4] A település területén Árpád-kori temetőt tártak fel, mai temploma a 15. században már állott. A mai kastély elődje feltehetően egy középkori udvarház volt. A török időket követően az Akacs, a Bácsmegyei és Mankóbüki családok birtoka volt. Ezután a Rumy család a község földesura, de 1820-ban eladták Taródházi Mikos Lászlónak. A kastélyt is ő építtette 1850 körül barokk stílusban.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Sorki Újfalu. Vas Várm. földes Urai több Urak, fekszik Kis Unyomnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."[5]
Fényes Elek szerint "Polány, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 120 kath. lak., róna igen termékeny határral. Birják gr. Hugonnai, Polányi, Korcsmáros. Ut. p. Szombathely."[6]
Vas vármegye monográfiájában "Sorki-Polány szintén a Sorok patak mellett fekszik. Házainak száma 32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Kis-Unyom. Földesurai a Polányi, báró Mesznil , Hugonnay és Mikos -családok voltak. Kath. temploma a mult század elején épült. Falában látható Bátsmegyey Ferencznek, 1686 előtt Vas- Zala- és Somogyvármegyék főjegyzőjének, 1686 után Vasvármegye alispánjának siremléke. Sorok-Ujfalu magyar község, 48 házzal és 531 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint patakot."[7]
A sorokújfaui birtokot 1890-ben a Szapáry család vásárolta meg. 1910-ben a pénzügyi zavarba került Szapáryak Gött Gyulának adták el, majd 1916-ban báró Haupt Buchenrode István vásárolta meg. A család a birtokot 1945-ig meg is tartotta.
1910-ben Sorkipolánynak 291, Sorokújfalunak 637 magyar lakosa volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Fülöp György (független)[8]
- 1994–1998: Fülöp György (független)[9]
- 1998–2002: Nagy Miklós (független)[10]
- 2002–2006: Nagy Miklós (független)[11]
- 2006–2010: Antal Lászlóné (független)[12]
- 2010–2014: Antal Lászlóné (független)[13]
- 2014–2019: Mező Gáborné (független)[14]
- 2019–2024: Mező Gáborné (független)[15]
- 2024– : Mező Gáborné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 836 | 834 | 839 | 800 | 786 | 797 | 775 | 792 | 784 | 762 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 0,5% németnek, 1,7% cigánynak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, evangélikus 1,1%, református 4,4%, felekezet nélküli 7,1% (17,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 3,4% református, 1,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű külső falán freskók maradványai láthatók, belül 1697-ből való síremlékkel. A templomot 1842-ben átalakították. Tornya a harangok szintjéig középkori eredetű.
- A Szapáry-kastélyt a 19. század közepén a Mikos család építtette eklektikus stílusban. 1927-ben akkori birtokosa Haupt báró átalakíttatta. Ma magántulajdon, felújítása folyik.
- A Szapáry család 1878-ban épített neoreneszánsz mauzóleuma.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Kastély -
A római katolikus templom kapuja korabeli freskóval -
A kastély légifotója -
A Szapáry-mauzóleum -
Szobor a Szapáry-mauzóleum kertjében
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Sorokpolány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Sorokpolány Helységnévtár
- ↑ Sorokpolány Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
