Ugrás a tartalomhoz

Sárvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Péntekfalu szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sajósárvár.
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Sárvár
A Nádasdy-vár
A Nádasdy-vár
Sárvár címere
Sárvár címere		 Sárvár zászlaja
Sárvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásváros
PolgármesterKondora István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám9600
Körzethívószám95
Testvértelepülései
Lista
Steinheim an der Murr
Népesség
Teljes népesség14 200 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség228,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253889°N 16.935278°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253889°N 16.935278°E
Sárvár (Vas vármegye)
Sárvár
Sárvár
Pozíció Vas vármegye térképén
Sárvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye. 2022-ben Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 12. legnépszerűbb települése. Sárvár a Rába partján fekszik, Kemeneshátnál. Lakossága közel 15.000 fő, melynek túlnyomó része magyar, de akadnak a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24 km-re, Soprontól 55 km-re, Pápától 42 km-re, a Balatontól pedig 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.

A vár a település névadója, eredetileg egy mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A középkorban több birtokosa volt, ezek közül emelkedtek ki a Kanizsaiak. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz, aki török időkben a vár fejlesztése mellett Magyarország egyik kulturális központját hozta létre a városban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Celldömölktől 18 kilométerre nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát és a Vas–Soproni-síkság határán.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]
A Nádasdy Ferenc híd a Rába felett a 84-es főúton

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 84-es főút, ezen érhető el Sopron és a Balaton felől is. A megyeszékhely Szombathely felől a 88-as, Pápa-Celldömölk felől pedig a 834-es főúton közelíthető meg. Régebben a 84-es és a 88-as főutak is érintették a városközpontot, ma azonban már mindkettő elkerüli azt; a régi nyomvonalak belterületi szakaszai ma öt számjegyű mellékutaknak minősülnek, 84 150-es, illetve 88 100-as számozással.

A környező kisebb települések közül Bejcgyertyános-Kám felé a 8439-es, Ölbő-Szeleste felé a 8446-os, Ostffyasszonyfa-Kenyeri felé a 8451-es, Csénye-Bögöt felé a 8458-as, Ikervár-Rábahídvég felé pedig a 8701-es út vezet a város irányából.

Vasút

[szerkesztés]
Sárvár vasútállomás a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon

A várost a hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a keleti határszél közelében, Lánkapuszta külterületi városrész mellett Ostffyasszonyfa megállóhely, a központban pedig Sárvár vasútállomás.

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

Története

[szerkesztés]

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz Nádasdy Ferenc által vezetett sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Baso (Bazsó) Ferenc várnagy öt levélben tájékoztatja a Kanizsa várában tartózkodó Nádasdy Tamás nádort a várban történtekről. Augusztus 15-én este 10 órakor háromezer fős török sereg megostromolta a várat. Hajnalig tartott a csata, de a védők sikerrel jártak – igaz, százfős veszteség árán. Csata után megtalálni vélték a török szultán rokonának a holttestét a harcmezőn. Boruk elfogyott, kérik sürgősen küldjenek néhány hordóval. Csepregi Zele (Szele) László volt a várkapitány, társai Káldy Péter, Szelestey Miklós és Bársony Bertalan voltak. Közeleg az ötszázadik évforduló, ideje volna hogy megismerje a város saját hőseit is. (MNL.gov.hu/ E-0185- Baso F.-Nádasdy T. 0001)

Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

  • 1534-ben iskolát alapított,
  • 1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén: 

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lakosságszám[11]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1960 12 435 —    
1970 12 626 0,15%
1980 15 112 1,80%
1990 15 836 0,47%
2001 15 519 −0,18%
2011 14 777 −0,49%
2018 15 072 0,28%
2022 14 314 −1,29%


A 2022-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 1,0% németnek. 1,0% cigánynak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 2,0%, evangélikus 4,9%, felekezet nélküli 5,6% (37,2% nem nyilatkozott).[12]

Turizmus

[szerkesztés]

Sárváron 2022-ben 696 ezer vendégéjszakát töltöttek. ebből 51% belföldi és 49% külföldi. Sárvár 2022-ben az összes vendégéjszaka alapján 12-dik helyen végzett.

Látnivalók

[szerkesztés]
Nádasdy-vár
Sárvár, az arborétum légi felvételen
Sárvár Aréna légi fotón
Zene Háza Sárvár – légi fotó
Sárvár, óvár légi fotón
Sárvár, óvár légi felvételen
  • A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
  • Nádasdi Ferenc, Nádasdi Tamás és Kanizsai Orsolya szobrok (a várban) – Túri Török Tibor alkotása
  • Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
  • A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
  • Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
  • A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
  • Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
  • Református templomát 1998-ban szentelték fel.[13]
  • Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
  • Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
  • A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Események, rendezvények

[szerkesztés]
  • Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
  • Diákírók és Diákköltők Találkozója
  • Nemzetközi Folklórnapok
  • Nádasdy Történelmi Fesztivál
  • Vármeeting Nemzetközi Motoros és Rockfesztivál

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Itt éltek, élnek

[szerkesztés]

Iskolák

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Városháza
    Városháza
  • Kossuth tér, balra a Városháza
    Kossuth tér, balra a Városháza
  • Szent László-templom
    Szent László-templom
  • Szent László-templom
    Szent László-templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • A 2014-ben elkészült Posta tér
    A 2014-ben elkészült Posta tér
  • A Széchenyi utcai egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883-1884-ben
    A Széchenyi utcai egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883-1884-ben
  • Emléktábla a Széchenyi utcai iskolaépület falán (1923)
    Emléktábla a Széchenyi utcai iskolaépület falán (1923)
  • A Hatvany-Deutsch-kastély, helyben ismertebb nevén a cukorgyári kastély
    A Hatvany-Deutsch-kastély, helyben ismertebb nevén a cukorgyári kastély

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Egyéb kapcsolatai:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  12. ↑ Sárvár Helységnévtár
  13. ↑ Református templom. Nádasdy Múzeum. (Hozzáférés: 2016. február 9.)

Források

[szerkesztés]

http://www.sarvarvaros.hu/uherske_hradiste

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Sárvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárvár&oldid=27473904”